Kontaminált vékonybél szindróma (SIBO) - Okok, tünetek, kezelés

Mi a SIBO?

A SIBO, avagy a kontaminált vékonybél szindróma egy emésztőrendszert érintő betegség, amit a vékonybél bakteriális túlnövekedése okoz. Olyan baktériumok szaporodnak túl a vékonybélben, amelyek normál esetben nem találhatóak meg az emésztőrendszer ezen szakaszán. A SIBO előfordulása gyakori, az emésztőrendszeri problémával küzdő emberek kb. 34%-át érinti, jelentős zavart okozva az emésztési- és felszívódási folyamatokban. ¹ Tünetei gyakran nem specifikusak, hasonlítanak más emésztőrendszeri betegségek tüneteire, ezért rendszerint vagy egyáltalán nem, vagy csak későn diagnosztizálják ². Kezelés nélkül a SIBO súlyosabb komplikációkhoz vezethet, olyan hosszútávú következményekkel, mint alultápláltság és vitaminhiány. Ezért is fontos a mielőbbi pontos diagnózis és a kezelési terv kialakítása.

A SIBO tünetei

A SIBO tünetei egyénenként változhatnak, leginkább az emésztőrendszert érintik. A panaszok függhetnek a felszaporodott baktériumok számától és elhelyezkedésétől. Kialakulhat puffadás, étvágytalanság, hányinger, fokozott gázképződés, a széklethabitus megváltozása, kellemetlen teltségérzet evés után, valamint akaratlan fogyás és alultápláltság. A tünetek egy részét az okozza, hogy a vékonybélbe jutott baktériumok fermentálják (erjesztik) a még nem tökéletesen megemésztett szénhidrátokat és az erjedés következtében különféle gázok (hidrogén, metán) és savak képződnek. Előbbiek hasi fájdalmat, görcsöket, puffadást és székrekedést okozhatnak, utóbbiak pedig irritálják a bélnyálkahártyát és hasmenéshez vezethetnek. Ezek a folyamatok jelentős mértékben befolyásolhatják az életminőséget és gyakran vezetnek további emésztőrendszeri problémákhoz. ³ A SIBO számos emésztőrendszeren kívüli tünetet is okozhat. A bélrendszer szoros összeköttetésben áll a hormon- és idegrendszerrel, így a baktériumok egyensúlyának felborulása hozzájárulhat többek között bőrproblémák vagy szorongás kialakulásához. ⁴ Mivel a fenti tünetek hátterében más emésztőszervi betegségek is állhatnak, ezért minden esetben érdemes kivizsgáltatni, hogy SIBO okozza-e a panaszokat. Amennyiben tartós hasmenést, gyors és akaratlan fogyást, vagy néhány napnál hosszabb ideig tartó súlyos hasfájást tapasztal, érdemes mielőbb orvoshoz fordulnia. ⁵

A SIBO tünetei egyénenként változhatnak, leginkább az emésztőrendszert érintik.

A kezeletlen SIBO számos súlyos egészségügyi problémához vezethet. A túlszaporodott baktériumok termékei a vékonybélben károsíthatják a bélnyálkahártyát, csökkentve a szénhidrátok és fehérjék felszívódását. Bizonyos baktériumok lebontják az epesavakat, ami a zsírok elégtelen emésztéséhez és hasmenéshez vezet. Amennyiben a zsírok nem szívódnak fel megfelelően, a szervezet nem tudja teljes mértékben hasznosítani a zsírban oldódó A, E, K és D-vitaminokat. ³ A SIBO B12 vitamin hiányt okozhat a szervezetben, mert bizonyos túlszaporodott baktériumok nagyobb mértékben használják fel. A B12-vitamin elengedhetetlen az idegrendszer normális működéséhez, központi szerepet játszik a vérképzés folyamatában, továbbá a hisztamin lebontásához is szükséges. Hiányában olyan tünetek jelentkezhetnek, mint fáradtság, gyengeség és zsibbadás. A hidrogént termelő baktériumok túlszaporodása nagyobb valószínűséggel jár együtt a B12-vitamin hiányával, mint a metántermelőké, mivel egyes metántermelő baktériumfajok képesek B12-vitamint előállítani. ^6–7 Vitaminhiány mellett ionzavarok is jelentkezhetnek, közülük kiemelendő a krónikus kalcium hiány, ami csontritkuláshoz vezet. ⁵

A SIBO típusai

A SIBO-t különböző típusokra oszthatjuk aszerint, hogy milyen baktériumok szaporodtak túl a vékonybélben. Azért fontos elkülöníteni a típusokat, mert más és más tünetekkel jelentkezhetnek és eltérő kezelést igényelnek. ^8–9

1. Hidrogén-domináns SIBO:

Ennek a típusnak az előfordulása a leggyakoribb, kb. 60%, a hidrogéngáz termelő fajok túlszaporodása okozza (pl. Escherichia coli, Klebsiella pneumoniae). Általában hasmenéssel, puffadással, hasi görcsökkel jár. Hátterében leggyakrabban antibiotikum használat következtében felborult bélflóra áll, diagnosztizálása hidrogén kilégzési teszttel történik.

2. Metán-domináns SIBO:

Ebben az esetben a vékonybélben lévő baktériumok metánt termelnek (pl. Methanobrevibacter smithii.) Ez a SIBO fajta általában csökkent bélmotilitással és székrekedéssel jár. A diagnózis metán kilégzési teszttel történik, amely során különböző szubsztrátokat használnak, pl. laktulózt vagy glükózt, de ez a vizsgálat hazánkban jelenleg még nem elérhető.

3. Vegyes SIBO:

A vegyes típusban mind a hidrogén-, mind a metántermelő baktériumok szaporodnak túl a vékonybélben.

4. Hidrogén-szulfid domináns SIBO:

Ebben a SIBO változatban a túlnőtt baktériumok hidrogén felhasználásával hidrogén-szulfidot termelnek. Ennek a vegyületnek kellemetlen kénes szaga van, ellazítja a simaizmokat, túlzott mennyiségben gyulladáskeltő hatású. Számos emésztési rendellenességgel hozható összefüggésbe: irritábilis bél szindrómával (IBS), áteresztő béllel és gyulladásos bélbetegségekkel. Ismerten hidrogén-szulfid termelő fajok: Citrobacter, Clostridium, Collinsella, Desulfovibrio, Escherichia, Enterobacter, Fusobacterium, Klebsiella, Prevotella és Proteus.

5. SIFO:

A SIFO (Small Intestinal Fungal Overgrowth) akkor fordul elő, amikor gombák szaporodnak el a vékonybélben. A SIFO hasonló tünetekkel és kiváltó okokkal rendelkezik, mint a SIBO.

A SIBO diagnosztizálása: a lehetőségek megértése

A SIBO diagnózisa azért jelenthet kihívást a szakembereknek, mert a tünetei nem elég specifikusak és nehezen elkülöníthetőek más gyomor-bélrendszeri betegségek tüneteitől. Továbbá, diagnosztikus eszközökkel (pl. tükrözéssel) a vékonybél nehezen megközelíthető, így nehezebben vizsgálható. Amennyiben valakinek a tünetei és kórtörténete SIBO-ra utalnak, a legegyszerűbb és legfájdalommentesebb vizsgálat egy kilégzési teszt. Ezzel megerősíthető a SIBO diagnózisa, feltárható a túlszaporodás mértéke és az, hogy hidrogén- vagy metántermelő baktériumok dominálnak.

Kilégzési tesztek

SIBO fennállása esetén a vastagbélből származó baktériumok már a vékonybélben elkezdik erjeszteni a szénhidrátokat, emiatt nagyobb mennyiségű gáz termelődik. A diagnózishoz leggyakrabban hidrogén kilégzési teszteket használnak, amik a vékonybélben lévő baktériumok túlszaporodása miatt kialakuló korai hidrogéngáz-termelést mutatják ki. Az így keletkező hidrogén bekerül a véráramba és a tüdőn keresztül a kilélegzett levegővel távozik. Létezik olyan teszt is, ami a metángáz szintjét méri, de ez hazánkban jelenleg nem érhető el. A légzésvizsgálatok a közvetlen endoszkópos szöveti mintavétel nem invazív és költséghatékony alternatívái. ¹⁰ SIBO esetében a kilégzési teszt akkor tekinthető pozitívnak, ha a hidrogén (H2) szintje 90 percen keresztül 20 ppm fölé emelkedik az alapértékhez képest, a metán (CH4) szintje pedig 2 órán belül bármikor 10 ppm fölé emelkedik. ¹¹ További diagnosztikai módszerek

• Vérvizsgálatok: vitaminok-, fehérjeszint és gyulladásos markerek mérésére.
• Székletvizsgálatok: emésztetlen zsírok, fehérjék, szénhidrátok, illetve epesavak elemzésére, gyulladásos markerek és egyéb fertőzések kimutatására alkalmas. A bél speciális mikrobiom összetételének vizsgálata (székletgenom vizsgálat) szintén segíthet feltárni a tünetek mögött meghúzódó gyökérokokat, így teljesebb képet kaphatunk a vastagbél baktériumairól. Ez a vizsgálat nem jelzi ugyan, hogy a baktériumok az emésztőrendszer mely részéről származnak, de vannak olyan speciális vékonybélben élő fajok, melyek előfordulása a székletben a vékony-és vastagbél határán lévő, úgynevezett ileocoecalis billentyű elégtelen záródására utalnak.
• Képalkotó vizsgálatok: az olyan strukturális vagy egyéb, kóros szervi elváltozások azonosítására, amelyek hozzájárulhatnak a SIBO kialakulásához, illetve fenntartásához.
• Vékonybél-aspirátum és kultúra: endoszkópos vizsgálat, amely során bakteriológia elemzés céljából szövetmintát vesznek a vékonybél felső szakaszából. ¹²

Fontos megjegyezni, hogy a SIBO diagnosztizálása összetett, így több vizsgálatra is szükség lehet. A vékonybél-aspirátum és a légzésvizsgálat esetében nincs általánosan elfogadott küszöbérték arra vonatkozóan, hogy mi számít pozitív eredménynek. Ez megnehezíti a diagnózist azoknál, akiknek kevésbé egyértelmű teszteredményei vannak.

A SIBO kialakulása

A SIBO kialakulásának hátterében állhatnak motilitási, anatómiai, immunrendszeri, idegrendszeri, metabolikus és egyéb szisztémás rendellenességek. A vékonybélben számos védekező mechanizmus működik, amelyek megakadályozzák a baktériumok elszaporodását. Ezek közé tartozik a gyomorsav és az epe, amik elpusztítják a baktériumokat; a perisztaltika (bélmozgás), ami segít eltávolítani a salakanyagot; az ileocoecalis billentyű, ami megakadályozza a vastagbél baktériumok visszajutását a vékonybélbe; valamint egy bizonyos antitest (a szekréciós IgA), ami erősíti a bél immunitását. Amennyiben ezek a védőmechanizmusok nem működnek megfelelően, nagyobb valószínűséggel alakul ki SIBO. ¹³

A SIBO kialakulásának hátterében állhatnak motilitási, anatómiai, immunrendszeri, idegrendszeri, metabolikus és egyéb szisztémás rendellenességek.

A gyomorsav, az epe és a hasnyálmirigy szerepe

A gyomorsav és az epe fontos szerepet játszanak abban, hogy megakadályozzák a baktériumok továbbjutását az étellel együtt a belekben ¹³. Amikor a gyomorsav szintje alacsony, akkor elégtelen a fehérje emésztés folyamata, így megnő a SIBO kialakulásának kockázata. Alacsony gyomorsav szintet okozhat fertőzés (Helicobacter pylori), egyes gyógyszerek (savcsökkentésre használt protonpumpa-gátlók), bizonyos műtéti beavatkozások, valamint a stressz. ¹⁴ Az epe- és epeúti betegségek is kapcsolatban állhatnak a SIBO-val. Rendellenes működésük az antimikrobiális hatás csökkenéséhez vezethet, ami a SIBO egyik kiváltó oka. Ugyanakkor, a SIBO önmagában is hozzájárulhat az epehólyag betegségeinek kialakulásához. Amikor már kialakult a SIBO, a baktériumok túl korán találkoznak az epesavakkal és lebontják azokat. Normál esetben ez a folyamat csak a vastagbélben történne meg, ahol a baktériumok túlnyomó többsége található. A vékonybélben lévő bakteriális túlszaporodás miatt azonban az epesavak idő előtt lebomlanak, így funkcióikat nem tudják betölteni. A csökkent epesav mennyiség miatt a zsírok és zsírban oldódó tápanyagok nem tudnak megfelelően felszívódni, ez pedig hiányállapotok kialakulásához vezet. ¹⁵ A hasnyálmirigy egyebek mellett fehérjebontó enzimeket is termel. Elégtelen működése esetén (pl. krónikus hasnyálmirigy gyulladás) ez a folyamat elmarad, így az emésztetlen fehérjéket bontó baktériumok felszaporodnak a belekben, ami növeli a SIBO kialakulásának kockázatát. ¹⁶

A bélmozgás zavarai

A vándorló motoros komplex (migrating motor complex - MMC) a perisztaltika egy speciális típusa, amely éhgyomornál jelentkezik. Ritmikus összehúzódásokból áll, amelyek kb. 90-120 percenként kezdődnek a gyomorban vagy a vékonybélben. Ezek “tisztítják” a vékonybelet azáltal, hogy megakadályozzák a baktériumok visszaáramlását és elősegítik a béltartalom tovább haladását.A vékonybél elégtelen mozgása miatt a táplálék túl sokáig marad a vékonybélben, mielőtt a vastagbélbe kerülne. Ennek következtében a baktériumok a vékonybélben tovább szaporodnak és a vastagbélbaktériumok visszaáramlanak a vékonybélbe. A SIBO gyakran társul olyan bélmotilitást befolyásoló állapotokkal, mint az IBS, narkotikumok használata, sugárkezelés utáni bélgyulladás, hypothyreosis (pajzsmirigy alulműködés), cukorbetegség és szkleroderma. ¹³

Anatómiai tényezők

Az ileocoecalis billentyű (a vékony- és vastagbél közötti záróizom) és az ileum (a vékonybél alsó része) megfelelő mozgása megakadályozza, hogy a vastagbél baktériumai visszajussanak a vékonybélbe. Anatómiai rendellenességek, mint például a vékonybél divertikulózis, bélszűkület, műtét utáni összenövések, gyomorszűkítő műtétek és a bél bizonyos szakaszainak sebészi eltávolítása szintén hozzájárulhatnak a SIBO kialakulásához. ¹⁷

Az Immunrendszer szerepe

A bélrendszerben található szekréciós IgA (immunglobulin) megakadályozza a baktériumok elszaporodását és fenntartja a bél immunitását. Olyan immunhiányos állapotok, mint például a szerzett immunhiányos szindróma (AIDS), a kombinált változó immunhiány és az IgA-hiány szintén növelik a SIBO kockázatát.

A stressz szerepe

Az életfenntartó funkciók (pl. légzés, szívverés, vérnyomás) szabályozását a vegetatív idegrendszer végzi. Ez két részre osztható: a szimpatikus idegrendszer a "harcolj vagy menekülj" reakcióért felelős, míg a paraszimpatikus idegrendszer a szervezet megnyugtatásában és az emésztés szabályozásában játszik szerepet. Mindkét rendszer kölcsönhatásban áll az enterális idegrendszerrel, ami az emésztési folyamatokat irányítja. Stressz hatására a gyomor-bélrendszer perisztaltikája megváltozik, a zsigeri fájdalom felerősödik, az emésztőnedvek kiválasztása csökken, a bélfal átjárhatósága növekszik és a bél nyálkahártyájának regenerációs képessége romlik ¹⁸. Ez a kölcsönhatás fordítva is működhet: tartós bélproblémák, a bél-agy tengely kétirányú kommunikációja révén, fokozhatják a központ idegrendszeri stresszt. A bél-agy tengely működési zavara számos gyomor-bélrendszeri betegséghez járulhat hozzá, IBD-t, IBS-t, ételintoleranciákat vagy peptikus fekélyt okozva. ¹⁹ A SIBO esetén problémát okozhat a stresszválasz központi szabályozó rendszerének, a hypothalamus-hipofízis-mellékvese (HPA) tengelynek a diszfunkciója, ami több mechanizmuson keresztül is hozzájárul a SIBO kialakulásához. Egyrészt a HPA tengely stressz hormonjai elősegítik a patogén baktériumok növekedését a teljes bélrendszer mikrobiomjában, sőt általánosságban is növelik a fertőzésekkel szembeni fogékonyságot ²⁰. Másrészt a stresszrendszer közvetlenül gátolja a feljebb említett MMC-t is, ami szabályozza az étel haladását és emésztését ²¹. Továbbá a stressz csökkenti a szekréciós IgA (sIgA) szintjét, mely immunglobulin segít fenntartani a védelmező immunfunkciókat a nyálkahártyákon. Összefoglalva tehát, a HPA tengely diszfunkciója a motilitás romlását, a nyálkahártyaimmunitás gyengülését, valamint a baktériumok növekedésének fokozódását okozza. ²²

A SIBO és az anyagcsere-betegségek

Az élőlények a környezetükből anyagokat vesznek fel, azokat lebontják, beépítik sejtjeikbe és energiaként elraktározzák, a fel nem használt anyagokat pedig eltávolítják a szervezetükből. Az anyagcsere folyamatok felborulása számos betegség kialakulásához vezethet (pl. magas vérnyomás, elhízás, cukorbetegség). Az anyagcsere-betegségek krónikus, alacsony intenzitású gyulladással (silent inflammation) járnak és hatással vannak a bélmikrobiomra. Elhízás során Firmicutes baktériumok túlsúlyba kerülnek a Bacteroides baktériumokhoz képest. A baktériumarány kórós megváltozásának következtében, tovább fokozódik a kalóriabevitel és a rövid láncú zsírsavak termelődése, ami gyulladást okozó endotoxinok révén a bélhám áteresztőképességét növeli. Az elhízás és a SIBO így alkot ördögi kört ²³. A bélrendszer baktériumainak számunkra optimális egyensúlyának felborulása (diszbiózisa) nemcsak a túlsúlyos emberek, hanem a metabolikus szindrómában szenvedők körében is gyakori. Cukorbetegeknél sok esetben alakulnak ki gyomor-bélrendszeri zavarok. Az 1-es és 2-es típusú cukorbetegeknél a SIBO előfordulása jelentősen magasabb. A cukorbetegség szövődményei, mint a vegetatív neuropátia és a magas vércukorszint, károsítják a gasztrointesztinális perisztaltikát, kedvező feltételeket teremtve a baktériumok túlszaporodásának. ²³

SIBO és az IBS

A SIBO nagyon gyakori az IBS-ben szenvedő betegek körében.Egy tanulmány szerint 202 IBS-beteg közül 157 fő (75%) esetén volt diagnosztizálható SIBO ²⁴. A SIBO gyakrabban társul a székrekedéses IBS-hez, mint a hasmenéses típushoz ²³. Mindkét állapot aktiválja az immunrendszert, ami növeli a pro-inflammatorikus citokinek mennyiségét a bélnyálkahártyában, fokozva annak áteresztőképességét. A hasonlóságok ellenére a két betegség kezelése eltérő lehet.

A SIBO kezelése

A SIBO kezelése összetett folyamat, amely többféle megközelítést igényel. Célja a vékonybélben lévő baktériumok túlszaporodásának megszüntetése, a kiváltó ok és a szövődmények kezelése, valamint a kiújulás megelőzése.

A SIBO kezelése összetett folyamat, amely többféle megközelítést igényel.

Antibiotikum-terápia

A konvencionális orvosi kezelés leggyakrabban antibiotikum-kúrával történik, ami jelentheti egyetlen antibiotikum alkalmazását vagy több különböző antibiotikum kombinációját ⁵. Mivel többféle baktérium is jelen lehet egyszerre, eltérő kezelést igényelhetnek ¹⁵. Sajnos kevés olyan tanulmány készült, ami iránymutatást adna a klinikusok számára az antibiotikum-terápia típusának, dózisának és időtartamának megválasztásáról, így a kezelések sokfélék lehetnek ²⁵. Egy rövid antibiotikum-kúra gyakran jelentősen csökkenti a kóros baktériumok számát, azonban a baktériumok visszatérhetnek az antibiotikum abbahagyása után, ezért hosszú távú kezelésre is szükség lehet. A veszély abban rejlik, hogy az antibiotikumok kiirtják a legtöbb bélbaktériumot, beleértve a normális és a kóros baktériumokat is. Ennek eredményeképpen az antibiotikumok éppen azokat a problémákat fokozhatják, amelyeket gyógyítani próbálnak.

Tüneti kezelés

A SIBO tüneteinek enyhítésére számos kezelési módszer létezik. Ezek közé tartozik a puffadás és a fájdalom csökkentése gyógyszerekkel, székrekedés esetén hashajtók alkalmazása, valamint bélmotilitást elősegítő szerek használata. Hasmenés esetén hasfogók beiktatása rövidtávon segíthet a tünetek kezelésében. ¹³ Az emésztési zavarok kezelésében kiemelten fontos a megfelelő gyomorsav- és emésztőenzim-termelés biztosítása. Amennyiben a gyomorsav és/vagy a hasnyálmirigy enzimek hiányoznak, érdemes táplálékkiegészítők szedését fontolóra venni.

Eliminációs diéták

Az étrendi terápia kiemelt fontossággal bír a SIBO kezelésében. Különböző eliminációs diéták léteznek, amelyek közé tartozik például a Specifikus Szénhidrát Diéta (SCD) és az alacsony FODMAP (fermentálható oligoszacharidok, diszacharidok, monoszacharidok és poliolok) diéta, amik korlátozzák a könnyen fermentálódó szénhidrátok fogyasztását. A FODMAP-okat az emésztőrendszer nehezen szívja fel és a baktériumok szívesen táplálkoznak belőlük. Az ilyen típusú szénhidrátok csökkentése javíthatja a tápanyagfelszívódást, valamint csökkentheti a baktériumok túlszaporodását ²⁶. Egy vizsgálat során a FODMAP étrendet követő embereknek enyhültek a tüneteik, ami feltehetően annak is köszönhető, hogy ez egy viszonylag könnyen követhető diéta. ^16–27

Elemi diéta

A súlyosabb esetekben, amikor az antibiotikumos kezelés és az eliminációs diéta nem hozza meg a kívánt eredményt, az orvosok elemi diétát javasolhatnak. Az elemi diéta egy folyékony orvosi étrend, ami segít az ételek emésztési és tápanyagfelszívódási nehézségeinek kezelésében. A folyadékban lévő tápanyagok "előemésztett" formában (vagy elemi formában) vannak jelen, hogy segítsék a felszívódást. Az elemi diéta gyakran alkalmazható antibiotikumos kezelés mellett, vagy önmagában is, ha a beteg nem tolerálja az antibiotikumokat. Ez segíthet a vékonybél tápanyagfelvételében, miközben csökkenti az ételmaradékok mennyiségét, amik táplálják a baktériumokat. Az elemi diéta nagyon korlátozó lehet és számos mellékhatással járhat, például hasi fájdalom, hányinger és hasmenés formájában. Bizonyos esetekben emelheti a vércukorszintet, így cukorbetegek és vesebetegek számára csak szigorú orvosi felügyelet mellett ajánlott. ¹⁶

Természetes terápiák és antimikrobiális gyógynövények

A SIBO-kezelés magában foglalja a mögöttes tápanyaghiányok kezelését is. A SIBO-ban szenvedőknél gyakran a felszívódási probléma okoz hiánybetegségeket és alultápláltságot. Fontos a vitaminok és ásványi anyagok megfelelő pótlása, valamint az alultápláltság kezelése és a hízás elősegítése. Egyre inkább elfogadott az antimikrobiális gyógynövények alkalmazása a SIBO kezelésében. A Johns Hopkins Kórházban végzett vizsgálatban egy speciálisan bélbetegségekben alkalmazott antibiotikum és a napi koncentrált gyógynövényterápia hatását hasonlították össze 4 héten keresztül, újonnan diagnosztizált SIBO-ban szenvedő betegeknél. Eredményeik szerint, egyes gyógynövény koncentrátumok hatékonysága megegyezett az antibiotikuméval, viszont kevesebb mellékhatással jártak. ^28–29 Több antimikrobiális hatású gyógynövény is ismert, mint pl. az oregánó (Origanum vulgare), amely közvetlenül elpusztítja vagy erősen gátolja a bélrendszeri mikrobák növekedését. Az oregánóolaj emellett más jótékony tulajdonságokkal is rendelkezik, mint apoptózist (programozott sejthalált) indukál a humán vastagbélrák sejtekben. A kakukkfű (Thymus vulgaris) széleskörű antibakteriális hatással rendelkezik, míg a fehér üröm (Artemisia absinthium) jelentős antimikrobiális hatása mellett gyulladáscsökkentő is, ami fontos a SIBO patogenezisében és sikeresen alkalmazható a bélgyulladás csökkentésére. A Vörös kakukkfű (Thymus coccineus) illóolaj gátolja bizonyos Escherichia coli faj és a Staphylococcus aureus növekedését. Az indiai borbolya gyökérkivonata (Berberis aristata) berberint tartalmaz, antimikrobiális, gyulladáscsökkentő, valamint hasmenés elleni tulajdonságokkal rendelkezik. A mezei zsurló (Equisetum arvense) széles spektrumú, erős antimikrobiális hatással rendelkezik számos enterális mikroorganizmus ellen, beleértve a Staphylococcus aureus-t, Escherichia coli-t, Klebsiella pneumoniae-t, Pseudomonas aeruginosa-t és Salmonella enteritidis-t, valamint gombákat, az Aspergillus niger-t és a Candida-t. ³⁰ Ezek mellett, más gyógynövények is figyelemre méltó tulajdonságokkal rendelkeznek. A citromfű (Melissa officinalis) szorongásoldó és antidepresszáns hatású, ami hasznos lehet az IBS-ben szenvedő betegek számára is, míg a koptisz gyökér (Coptis chinensis) növekedést gátló hatással van a baktériumokra, antimikrobiális, gyulladáscsökkentő és emésztést segítő. Léteznek természetes prokinetikus szerek, mint gyömbér, melatonin, kurkumin és borsmentaolaj, amelyek segíthetnek a gyomor és a vékonybél motilitásának javításában, ezzel megelőzve a baktériumok túlszaporodását és a SIBO kiújulását.

Egyre inkább elfogadott az antimikrobiális gyógynövények alkalmazása a SIBO kezelésében.

Probiotikumok

Bár a probiotikumokkal végzett magas színvonalú vizsgálatok korlátozottak, de néhány törzs előnyei már ismertek egyéb betegségek kezelésében (pl. gyulladásos bélbetegség, IBS, antibiotikummal összefüggő hasmenés). Konkrétan a SIBO-t vizsgálta egy 2014-es tanulmány, amiben a tünetekkel rendelkező betegeket három héten át antibiotikummal kezeltek. Ezt követően hat hónapon át az egyik csoport kapott szinbiotikumot (prebiotikum és probiotikum együttesen), a másik csoport nem. A szinbiotikumot kapó csoportban jelentős javulás mutatkozott a fájdalom, puffadás, böfögés és hasmenés tekintetében. A vizsgálat kimutatta, hogy a szinbiotikum használata fokozta az antibiotikum hatását, és növelhette a gyógyulás esélyét. Bár ez egy kezdeti kutatás, pozitív eredménye utat nyithat nagyobb és alaposabb vizsgálatok előtt. ³¹ Összességében a probiotikumok és prebiotikumok alkalmazása ígéretes lehetőséget jelent a SIBO kezelésében, különösen az antibiotikumokkal járó lehetséges mellékhatások minimalizálása és a bél mikrobióta egyensúlyának helyreállítása szempontjából.

Széklet-mikrobióta transzplantáció

A széklet-mikrobióta transzplantáció egy egészséges ember bélbaktériumainak átültetését jelenti egy beteg bélrendszerébe, ami segíthet az egészséges bélflóra helyreállításában és a káros baktériumok túlszaporodásának megakadályozásában. Ez egy újabb, kísérleti kezelési mód, amelyet súlyos, visszatérő esetekben alkalmaznak. Hazánkban jelenleg csak Clostridium difficile fertőzés esetén alkalmazzák. Mellékhatásként ritka esetekben az széklet-mikrobióta transzplantáció növelheti egyes, a donortól származó betegség átvitelének kockázatát a nem megfelelő szűrés miatt. ¹⁶

Életmódbeli és egyéb szempontok

Az életmódbeli szempontok is fontosak a SIBO kezelésében. A krónikus stressz és a HPA tengely diszfunkciója jelentős szerepet játszik a betegség kialakulásában és fenntartásában. Emiatt javasolt olyan módszerek alkalmazása, mint aerob testmozgás, meditáció, masszázs, jóga és megfelelő alváshigiéné, amelyek támogatják az idegrendszer megfelelő működését és az emésztőrendszer egészségét ³². A megfelelő mikro- és makrotápanyagok bevitele is fontos, akár táplálékkiegészítés formájában, a szervezet és az immunrendszer megfelelő működése érdekében. Mindezekkel elősegíthető a béldiszbiózis személyre szabott helyreállítása. A SIBO kezelése multidiszciplináris megközelítést igényel, a páciens aktív együttműködése mellett. Az egyes terápiás módszerek hatékonysága és biztonsága változó lehet, ezért a kezelés során szakember felügyelete javasolt.