Irritábilis bél szindróma (IBS) - tünetek, kialakulás, kezelési lehetőségek

Az irritábilis bél szindróma (IBS) nagy mértékben befolyásolhatja a mindennapi életminőséget, a társas kapcsolatokat és munkaképességet. A népesség legalább 10-15%-át érintő gyakorisága ellenére, az IBS diagnosztizálása és kezelése továbbra is kihívást jelenthet. Ennek oka az IBS kialakulásának és lefolyásának komplexitásában keresendő, aminek a megértéséhez és hatékony kezeléséhez multidiszciplináris szemléletre van szükség. Szem előtt kell tartani a bél-agy tengely működési zavarait, a bélmikrobiom megváltozását, aktuális vagy korábbi fertőzéseket az emésztőrendszerben, ételintoleranciákat vagy allergiákat és a genetikát. ¹

Mi az IBS?

Az IBS egy krónikus, funkcionális gyomor-bélrendszeri traktust érintő zavar. Számos tünete lehet, amik időközönként megjelenhetnek, eltűnhetnek és az adott IBS típusának megfelelő bélmozgás (motilitás) megváltozásával járnak. Jelentős szöveti károsodást ugyan nem okoz a betegség, de akár egy életen át terhelő probléma lehet. ^2–4

Az IBS tünetei

Az IBS tünetei sokszínűek lehetnek, legjellemzőbbek:

• hasi görcsök
• puffadás
• fájdalom
• kényelmetlenség érzet
• hasmenés vagy székrekedés, esetleg ezek váltakozása. ^2–4

IBS tünetei

Megjelenhetnek olyan kevésbé jellemző tünetek is, mint: fáradtság, hányinger, hátfájás, vizelési problémák vagy nyálkás széklet. ² Az IBS tünetei sok esetben bizonyos élelmiszerek elfogyasztása után jelentkeznek. Ezek gyakran tartalmaznak erjeszthető oligo-, di- és monoszacharidokat, valamint poliolokat (FODMAP-okat), például laktózt vagy glutént. A leggyakoribb triggerek a lassan felszívódó szénhidrátokat tartalmazó élelmiszerek (pl. tejtermékek, bab, lencse, alma és liszt), a biogén aminokban gazdag élelmiszerek (pl. bor, sör, szalámi és sajt), a hisztamint felszabadító élelmiszerek (pl. tej, bor, sör és sertéshús), valamint a sült és zsíros ételek. ⁵ Az IBS tüneteit sok esetben nehéz differenciálni más, a betegséget gyakran kísérő egyéb zavaroktól. Ezek lehetnek:

• krónikus fájdalommal járó állapotok: például fibromyalgia vagy kismedencei fájdalom
• krónikus fáradtság szindróma
• emésztési betegségek: például SIBO, diszpepszia vagy reflux
• pszichés zavarok: például a szorongás vagy a depresszió. ⁶

Mindezek kockázati tényezőt jelenthetnek az IBS kialakulására, hasonlóan, mint bizonyos szociodemográfiai jellemzők, például a női nem (kb. kétszer nagyobb valószínűséggel diagnosztizálják nőknél) vagy az életkor (fiatal felnőttkortól középkorig). ³

Az IBS típusai

Az IBS típusai a bélmozgás változásainak különböző mintázatai alapján és a széklet különböző formái (állaga) alapján különíthetők el. Sok érintettnek egyes napokon normális, más napokon rendellenes bélmozgása és széklete van. Az egyes IBS típusokra különböző kezelési módok állnak rendelkezésre, így fontos lehet megkülönböztetni őket.

Az IBS típusai a bélmozgás változásainak különböző mintázatai alapján és a széklet különböző formái (állaga) alapján különíthetők el.

Még egy meghatározatlan IBS típus is elkülöníthető, amiben a korábban említett tünetek változatosan jelenhetnek meg és a székletürítési mintázat sem illik egy adott típusba. Az IBS ugyanakkor ezekben az esetekben is diagnosztizálható. ^{3, 5, 7}

Az IBS diagnosztikája

Az IBS diagnosztizálására egyelőre nincs egy specifikus laboratóriumi vagy képalkotó vizsgálat. A diagnózis alapvetően a tüneteken alapul, egy általánosan elfogadott kritériumrendszer mentén. IBS diagnózis állítható fel, ha az elmúlt 3 hónapban, legalább hetente egy napon visszatérő hasi fájdalom jelentkezik, amihez a következő jellemzők közül legalább kettő betársul: székletürítéskor fájdalom, a széklet gyakoriságának változása, valamint a széklet állagának változása. További kritérium, hogy az első tünetek már legalább hat hónapja jelentek meg. ⁸ A diagnosztikai folyamat részei lehetnek olyan specifikus vizsgálatok is, amikkel a súlyosabb (akár szöveti elváltozással járó) vagy hasonló tünetekkel rendelkező kórképek zárhatóak ki ^{6, 9}. Elrendelt vizsgálatok lehetnek például: kolonoszkópia, endoszkópia, CT-vizsgálat, vagy akár laktóz-intolerancia tesztek, SIBO kilégzési teszt, de különböző székletvizsgálatok is, akár mikrobiom vizsgálat. ⁴ Súlyosabb probléma gyanúja merülhet fel tartós fájdalom (ami nem enyhül gázürítésre vagy a székletürítésre sem), éjszakai fájdalom, láz, fogyás, csökkent étvágy, hányás, vagy vashiányos vérszegénység esetén. Ilyen tünetek esetén fontos kizárni a bél gyulladásos megbetegedéseit (Colitis ulcerosa vagy Crohn betegség) vagy akár a vastagbél tumort. ^{5, 10} Szakmai ajánlások szerint a vizsgálatokat célszerű minimalizálni, mert azok sok esetben feleslegesen terhelik tovább az érintettek pszichés és fizikai egészségét, illetve az egészségügyi rendszert ^{5, 11}. Ugyanakkor, a kizárólag tünetekre hagyatkozó diagnózis sem ideális önmagában, hiszen akkor más kórképek maradhatnak rejtve ^12-13. A szükséges vizsgálatok kiválasztásának kritériumai a kezelőorvos felelősségi körébe tartoznak és a rendelkezésre álló orvosi erőforrások szintjétől is függhetnek. ¹⁴

Az IBS kialakulása

A IBS kialakulási folyamata (patogenezise) és kórfejlődése (patofiziológiája) még nem teljesen ismert, egy multifaktoriális folyamatról van szó, amiben számos tényező szerepet játszhat, mint: a bél-agy tengely kommunikációs zavarai, az immunitás diszfunkciói, a felborult bélflóra összetétel, az ételintoleranciák és a genetikai hajlam. Továbbra is tisztázatlan, hogy egyes egyéneknél mely tényezők váltják ki és melyek fokozzák az IBS-t. ¹⁵

A bél-agy tengely szerepe az IBS kialakulásában

Az IBS egyik legelfogadottabb magyarázata a bél-agy tengely működési zavara ¹. A bélfal mind a négy rétege gazdagon ellátott erekkel és idegekkel. Mintegy 100 millió idegsejt található benne, melyek az enterális idegrendszerünket képezik. Ez a központi idegrendszerrel (agy és gerincvelő) folyamatosan kétirányú kommunikációt folytat, így a központi idegrendszeri túlterhelődés (pl. stressz, szorongás, alváshiány) hatása fájdalmas izom összehúzódások formájában mutatkozhat meg a bélfalban. A bél motilitása megváltozik, ami hasmenést vagy székrekedést okozhat. Amikor az összehúzódás kis szakaszt érint, a béltartalom az érintett szakaszon megreked és kiszárad, így székrekedést okoz. Amikor kiterjedtebb bélszakasz érintett, a béltartalom túl gyorsan halad, nincs idő a vízvisszaszívásra a vastagbélben, ami hasmenést okoz. ¹⁶ A bél-agy tengelyen kialakuló problémák, az említett motilitási zavarokon túl, zsigeri túlérzékenységet okozhatnak, ami az IBS alapvető jellemzője. Ez azt jelenti, hogy fiziológiás ingerekre (pl. puffadás) a bélrendszer felerősített fájdalom választ ad, vagyis alacsonyabb a vastagbéltágulás idegrendszeri fájdalomküszöbe. ^{3, 15} A bél-agy tengely említett működési zavarai szorosan összefüggnek a szervezet stresszreakcióival és pszichés tüneteivel. Egy 2021-ben készült metaanalízis szerint az IBS-ben szenvedők körében 40%-al gyakoribb a depresszió és a súlyos szorongás előfordulása ¹⁷. A szervezet krónikus stresszre adott válaszában részt vesz a hipotalamusz-hipofízis-mellékvese tengely, aminek a hiperaktivitása és bizonyos hormonok (pl. kortizol) rendellenes kiválasztása vezethet a bélmotilitás megváltozásához és zsigeri túlérzékenységhez, továbbá immunválaszokhoz és megváltozott bélflórához. Ez a folyamat azonban kétirányú, a központi idegrendszerben bekövetkező stresszreakció és szorongás származhat olyan fiziológiai zavarokból a bélrendszerben, mint alacsony fokú gyulladás, áteresztő bélhám vagy a bélmikrobiom nem optimális összetétele. ^{15, 18}

Központi idegrendszeri túlterhelődés (pl. stressz, szorongás, alváshiány) hatása fájdalmas izom összehúzódások formájában mutatkozhat meg a bélfalban.

A bélflóra szerepe az IBS kialakulásában

A bélflóra vagy bélmikrobiom egy olyan komplex és dinamikus környezet, amely magába foglalja a baktériumokat, archeákat, gombákat és vírusokat. A bélflóra állapota és összetétele közvetlenül vagy közvetve az enterális idegrendszeren keresztül beleszólhat a bél-agy tengely kétirányú kommunikációjába és így befolyásolhatja az agy tevékenységeit. ¹ Az IBS-el élők bélflórája különbözik az egészséges egyénekétől, de tanulmányonként eltérnek az eredmények, hogy pontosan miben és hogyan. Ezeket az eltéréseket az IBS különböző típusai és az egyének közötti nagy variabilitás is okozhatja, amellett, hogy még egy viszonylag új kutatási területről beszélünk. Vannak ugyanakkor olyan többek által megfigyelt jelenségek, mint a csökkent bakteriális sokszínűség (diverzitás), a Proteobacteria, Veilonella és Firmicutes baktérium törzsek túlszaporodása , valamint a Bacteroidetesek, a Bifidobacteriumok, a Lactobacillusok és bizonyos metántermelők csökkenése a bélflórában. ^{15, 19–20} A diszbiózis a mikrobiális közösség számunkra optimális egyensúlyának és összetételének felborulása, amely esetén a bélnyálkahártya áteresztő képessége megnő. Ennek különböző okai lehetnek: pl. bakteriális toxinok, gyulladásos mediátorok vagy csökkent rövidláncú zsírsav termelés. Az úgynevezett „áteresztő bél” következtében, a bélhám sejtek alatt lévő vékony, rostos kötőszöveti rétegbe és a vérbe juthatnak patogén baktériumok, toxinok vagy nem teljesen emésztett élelmiszer-részecskék, melyek antigénjei az enterális idegrendszer immunsejtjeinek aktiválása révén, proinflamatorikus (gyulladásos) citokinek (IL6, IL8, TNF-α) termelődését fokozzák. Az így létrejövő alacsony fokú gyulladás mind a bél, mind a központi idegrendszer idegsejtjeinek működését negatívan befolyásolja. A gyulladási faktorok hatására a kortizol szint megemelkedik. A megemelkedett kortizolszint tünetei közé tartozhat a fokozott szorongás és a koncentrációs nehézségek ¹. Ezek az pszichés tünetek tovább terhelik a bél-agy tengely működését, egyre komolyabb és fájdalmasabb bélrendszeri tüneteket okozva.

A diszbiózis a mikrobiális közösség számunkra optimális egyensúlyának és összetételének felborulása, amely esetén a bélnyálkahártya áteresztő képessége megnő.

Bizonyos feltételek mellett, a diszbiózis egyik megnyilvánulása lehet még a vékonybél baktériumok túlszaporodásának állapota, vagyis a SIBO ²¹. Egy tanulmányában 202 IBS-betegből 157-nek, azaz 75%- nak volt pozitív a laktulóz-hidrogén kilégzési tesztje, ami SIBO-ra utal ²². Mivel ilyen magas gyakorisággal fordul elő IBS-el élők körében, fontos lehet kivizsgálni, hiszen egy egyértelműbben diagnosztizálható, illetve kezelhető állapot. Végül, az IBS-es esetek körülbelül 10 százalékát akut fertőzéses gastroenteritis váltja ki ²³. A veleszületett immunrendszerrel és bélnyálkahártya védelemmel kapcsolatos genetikai rendellenességek, valamint a magas stressz- és szorongási szint jelentősen növeli a bélfertőzés utáni IBS kialakulásának kockázatát. A fertőzés utáni IBS általában hasmenéssel járó típusként jelentkezik. Az akut bélfertőzés során felszabaduló anyagok szintén növelik a bélhám áteresztő képességét. ²⁴

Ételallergiák és érzékenységek szerepe az IBS kialakulásában

Az étrend jelentős szerepet játszik az IBS patogenezisében, mivel módosíthatja a normál bél mikro-környezetet, csökkentheti a vastagbél erjesztési folyamatát, és befolyásolhatja az immunrendszer antigén aktiválását, ami alacsony szintű gyulladásos folyamatokat indukálhat ²⁵. Az ételallergia és -intolerancia szerepe az IBS-ben ugyanakkor nem teljesen tisztázott. Bár valódi ételallergia ritkán okoz IBS-t, sok embernél bizonyos ételek és italok fogyasztása súlyosbíthatja a tüneteket ²⁶. Előfordulhat például negatív cöliákia teszt mellett is, hogy valaki IBS-tüneteket tapasztal gluténtartalmú ételek fogyasztása után, ami az IBS és a nem cöliákiás gluténérzékenység átfedésére is utalhat ²⁷. Az IBS-ben szenvedők jelentős része érzékeny a FODMAP-okra, a glutén és bizonyos fehérjék, mint a kazein (tejfehérje) elégtelen lebontása fokozhatja a gyulladásos folyamatokat és aktiválhatja a veleszületett immunválaszokat. A hízósejteken IgE és IgG receptorok találhatók, amiken keresztül az említett ételek fogyasztása a hízósejtek degranulációjához (többek között hisztamin kibocsátáshoz) vezet. Ez olyan sokszínű tüneteket eredményezhet, melyek érintik a bőrt, az idegrendszert, a légutakat, a szív-érrendszert és az emésztőrendszert, akár simaizom görcsöket okozva. Az IBS hasi fájdalommal járó tüneteinek hátterében tehát meghúzódhat allergia vagy intolerancia által kiváltott perifériás immunmechanizmus. ²⁸

Genetikai hajlam az IBS-re

Az IBS gyakrabban jelentkezik a többgenerációs IBS-el élő családokban és genetikai összetevője is lehet, bár túlnyomóan a környezeti tényezők befolyásolják ²⁹. Az IBS genetikai kockázata a komplex poligénes esetektől, amelyekben különféle gyakori variánsok keverednek, egyetlen ritka génmutációig terjedhet. Például az SC5NA gén mutációja, amely nátrium ioncsatornákat kódol, összefüggésbe hozható az IBS-ben tapasztalt hasi fájdalommal. Emellett, bizonyos gének polimorfizmusai is szerepet játszanak az IBS patogenezisében, beleértve a szerotonin jelátvitelt, az immunrendszer szabályozását és a nyálkahártya védelem működését. ¹⁵

Mikrobiális neurotranszmitterek és metabolitok szerepe az IBS kialakulásában

Noha az IBS nem klasszikus gyulladásos bélbetegség, számos kutatás kimutatott egy alacsony fokú gyulladást az emésztőrendszerben, ami az enterochromaffin sejtek, intraepiteliális limfociták és hízósejtek megnövekedett számát eredményezi ³⁰. Az általuk és a mikrobióták által termelt neurotranszmitterek fontos szerepet játszanak az IBS tüneteinek kialakulásában ^{1, 31}. Mindemelett, bizonyos mikrobiális metabolitok (anyagcseretermékek) fontos élettani tényezőket befolyásolnak a bélben, így a bélbaktériumok megváltozott metabolikus profilja szintén állhat az IBS tünetei mögött ^{1, 32}. Az alább felsorolt neurotranszmitterek és metabolitok kiemelkedő fontossággal bírnak az IBS kialakulásában és progressziójában:

Vitaminok

Az alacsony D-vitamin szintet összefüggésbe hozták már több emésztőrendszeri rendellenességgel, köztük az IBS-el is. A D-vitamin döntő szerepet játszik a bélrendszer egészségében a bélnyálkahártya ellenállóságának erősítésével és az immunválaszok szabályozásával. Emellett, antimikrobiális peptidek szekréciója révén javíthatja a már meglévő béldiszbiózist, hiszen erősíti a hasznos baktériumokat és gátolja a patogén vagy potenciálisan patogén baktériumokat. A D-vitamin hiány viszont gyulladásos citokinek (pl. TNF-α és IFN-γ) felszabadulását indukálhatja. ^{1, 45} A B6-vitamin hiánya, ami egy vízben oldódó vitamin, gyakran vezet gyulladásos reakciókhoz, így az IBS kialakulásához is hozzájárulhat. A bioaktív formája, a piridoxal-5-foszfát koenzimként szolgál számos folyamatban , pótlása enyhítő hatással lehet az IBS tüneteire. ^{1, 46}

Bizonyos mikrobiális metabolitok (anyagcseretermékek) fontos élettani tényezőket befolyásolnak a bélben, így a bélbaktériumok megváltozott metabolikus profilja szintén állhat az IBS tünetei mögött.

Az IBS kezelése

Az IBS kezelésének kihívásai

Az IBS kezelése kihívásokkal teli, de a tünetek jelentős enyhülése elérhető. A megoldások keresése közben az IBS-el élők sokszor hiábavalóan keresnek fel egymás után több egészségügyi szolgáltatót. Az ellátók gyakran nehezen diagnosztizálják és találják meg a probléma okait, a pácienseik pedig elégedetlenek a kapott kezeléssel. Az ellátás sikerességét nagyban a szakemberek és klienseik hozzáállása, a társbetegségek és a tünetek súlyossága, valamint a betegségről alkotott számos téves elképzelés határozza meg. ⁴⁷ Orvosok számára sok esetben frusztrációt okozhat az IBS kezelése, ami talán az egységes kezelési protokoll hiányára vezethető vissza. Úgy vélik továbbá, hogy a betegség okait és lefolyását inkább a páciensek lelkiállapota határozza meg és kisebb a jelentősége az általuk nyújtott kezelésnek, amivel viszont a páciensek nem értenek feltétlenül egyet, így zavart szenvedhet az orvos-beteg kapcsolat is. ⁴⁸ Legideálisabb esetben, egy multidiszciplináris kezelői team (pl. belgyógyász, táplálkozási szakértő, pszichológus/ pszichiáter) hosszútávon kísérve és több oldalról támogatva, együtt segíthet a kliensnek, akinek a saját kontrolljára és felelősségére is nagy szükség van a sikerhez, hiszen az életmódváltás elengedhetetlen része a folyamatnak. ^49-50

IBS kezelési lehetőségei

Az IBS gyógyszeres kezelése

Az IBS tüneti kezelése történhet a konvencionális orvoslás bevett eszközeivel, a gyógyszerekkel. A szindróma típusai szerint, különböző hatóanyagú gyógyszereket írhat fel az orvos. A hashajtók főleg a székrekedéses IBS esetén bizonyulnak hatékonynak, míg a hasfogók a hasmenéssel járó típusnál. ⁴ A fájdalom és görcsök enyhítésére, az IBS-ben szenvedők egy részének hatékonyak a görcsoldók ⁵¹. Ezek két fő csoportra oszthatók: neurotróp és musculotrop szerekre. A neurotróp görcsoldók az idegrendszerre hatnak, és gátolják az idegi impulzusokat, amelyek a simaizom-összehúzódásokat okozzák (pl. hioszcin-butilbromid). A musculotrop görcsoldók pedig közvetlenül a simaizom sejtekre hatnak, gátolják az izomösszehúzódásokat és segítenek ellazítani az izmokat. Ezáltal a székrekedéses IBS-ben is hatékonyak lehetnek (pl. mebeverin). ^{6, 52} Az antidepresszánsok kutatása IBS esetén néhol ellentmondásos eredményekről számol be ⁵³. Úgy tűnik, hogy a triciklikus antidepresszánsok hatékonyak lehetnek, főként a hasmenéssel járó IBS típus esetén. A szelektív szerotonin újrafelvétel-gátlók elsősorban a székrekedéssel járó típus esetén válhatnak be. Végül a szerotonin-noradrenalin visszavétel gátlók használata kevésbé elterjedt, de velük kapcsolatban is vannak ígéretes eredmények ^{52, 54}. Az antidepresszánsok a depresszióban szenvedő emberek esetén kevésbé hatékonyak az IBS tünetek enyhítésére, feltehetőleg az esetükben használt dózisnál kisebb adagokra lenne szükség. ⁵³ Az antibiotikumok alkalmazása az IBS kezelésében egyre több figyelmet kap, különösen a bélflóra szerepének és modulálási lehetőségeinek felismerése miatt. Az antibiotikumokkal történő kezelés célja a bélben lévő baktériumok számának és összetételének megváltoztatása. Ez főként a SIBO-ban is szenvedő (leginkább hasmenéses) IBS betegeknél lehet releváns. Az antibiotikumok célzottan hatnak a bélben lévő baktériumokra, csökkentve a (káros) baktériumok számát, ami hozzájárulhat az IBS tüneteinek az enyhítéséhez. Az antibiotikumos kezelést általában rövid távon alkalmazzák, de ismétlődő kezelésekre lehet szükség és kiemelten fontos az orvosi felügyelet ^55-56. Egy antibiotikum kúra rövidtávon hatékonyan csökkentheti a kóros baktériumokat számát, azonban azok visszatérhetnek a kúra abbahagyása után. Fennáll továbbá a veszélye, hogy az antibiotikumok kiirtják vagy károsítják a bélflóra hasznos és működő baktériumait is, ami további problémákhoz vezethetnek, amik székletgenom vizsgálattal detektálhatóak és rendezhetőek. Végül, a gyomorsavtermelés visszaszorítására használt protonpumpagátlók hosszú távú használata megváltoztathatja a bélmikrobiom összetételét, diverzitásának csökkenéséhez és a patogén baktériumok elszaporodásához vezethet. Továbbá, használata összefüggésbe hozható a SIBO kialakulásával, ami meghúzódhat az IBS tüneteinek a hátterében (lásd feljebb). ⁵⁷

Az IBS kezelése táplálkozással és táplálék kiegészítőkkel

Az IBS kezelésében fontos szerepet játszanak a táplálkozási szempontok. A rostbevitel például befolyásolhatja az IBS tüneteit kedvező és kedvezőtlen irányba is. A rövid szénláncú, oldható és erősen erjeszthető élelmi rostok (pl. oligoszacharidok) gyors gázképződést eredményeznek, ami hasi fájdalommal, puffadással járhat. Ezzel szemben, a hosszú szénláncú, viszkózusabb, oldható és mérsékelten erjeszthető rostok (pl. psyllium) alacsony gáztermelést, az általános tünetek és a székrekedést javulását eredményezhetik. ⁵⁸ A FODMAP diéta gyakran alkalmazott módszer az IBS kezelésében. Ez a diéta fermentálható szénhidrátok csökkentésén alapul, amelyek rosszul szívódnak fel a vékonybélben és gázképződést okozhatnak. Az alacsony FODMAP-tartalmú diéta kutatások szerint segíthet, hiszen a puffadásból származó, bélfalat érő fiziológiai nyomás kevésbé terheli a zsigeri túlérzékenységgel küzdő idegrendszert. Ugyanakkor, hosszútávú követése kihívásokat jelenthet és a bélflóra összetételére is negatív hatásai lehetnek. ^59-60 Az IBS érintettjei (vélt vagy alátámasztott ételintoleranciák miatt) gyakran egyéb eliminációs diétákat is követnek, amelyek a leggyakoribb allergéneket eltávolítják az étrendből ^{5, 61}. Az erős étrendi korlátozások rövidtávon eredményesek lehetnek atünetek enyhítésében, de hosszú távú követésük nem mindig célszerű. A bélmikrobiom diverzitását tovább csökkenthetik, emiatt a megfelelő diéta kiválasztásához érdemes szakember segítségét kérni. ⁵ Amire még az étkezések kapcsán otthon könnyen és veszélytelenül figyelni lehet, az az étkezések rendszeressége, rutinja. Javasolt minden nap körülbelül ugyanabban az időben enni, hogy így is szabályozzuk a bélműködést ^{1, 13}. Az étkezések elhagyásának és a böjtölésnek a hatékonysága nagymértékben az IBS típusától és az adott személy szervezetének egyéni működésétől függ. Valakinél lehetnek kedvező hatásai, de másoknak erősítheti tüneteit, így érdemes szakértővel egyeztetni bevezetésükről. ⁶² Sok IBS-el élő használ gyógynövény készítményeket is. Az aloe például gyakran használatos székrekedéses IBS kezelésére, bár egyelőre nem áll mögötte elég tudományos vizsgálat. Ezzel szemben, a borsmentaolaj kutatások szerint segíthet a hasi fájdalom és puffadás enyhítésében, különösen hasmenéssel járó IBS esetén. ^{13, 63} Speciálisan bevonatú borsmentalolaj tabletták is léteznek, amelyek lassan juttatják a hatóanyagot a vékonybélbe, enyhítve a puffadást, a hasi fájdalmat és a székletürítés közbeni fájdalmat ¹. A gyógynövény készítmények mellett, viszonylag egyszerű integrálni a kezelésbe a D-vitamin és B6-vitamin pótlást, amik a korábban már bemutatott szerepük miatt hatékonyak lehetnek a tünetek enyhítésében. ¹ Végül, egy viszonylag új és előremutató terület, az IBS probiotikumokkal való kezelése. A probiotikumok olyan "jó" baktériumok, amelyek általában a bélrendszerben élnek, és bizonyos élelmiszerekben, valamint étrendkiegészítőkben is megtalálhatók. A probiotikumok a számunkra optimális bélmikrobiom létrehozásával, a gyulladásos citokinek szintjének normalizálásával, a bél tranzit idejének javításával, a bél áteresztő képességének csökkentésével, valamint a vékonybélben található erjesztő baktériumok elszaporodásának megakadályozásával fejthetik ki jótékony hatásukat ⁶⁴. Arról is születtek már eredmények, hogy bizonyos probiotikumok különböző IBS-tünetekre vannak kedvező hatással. Például a Bifidobacterium breve, a B. longum és a Lactobacillus acidophilus enyhíthetik a hasi fájdalmat, míg mások, mint a L. plantarum, a puffadást. ^{56, 65} Összességében a probiotikumok ígéretesek az IBS kezelésében, de fontos, hogy hatékonyságuk változó lehet, és további kutatásokra van szükség az optimális törzsek és dózisok meghatározásához, ami személyenként és bélflóránként eltérő lehet. Éppen ezért, a mikrobiom célzott regenerációját, mint személyre szabott kezelést segíti a székletgenom vizsgálat, ami átfogó képet ad a vastagbélben élő mikrobaközösségekről.

Az IBS és a pszichés jóllét

Mivel az IBS egy komplex, multifaktoriális állapot, melyet a bél-agy tengely és a HPA tengely révén számos pszichológiai tényező befolyásol, így egyre növekvő figyelmet kap a kutatásokban a pszichés tényezők és pszichoterápiák szerepe a kezelésben. Életmódváltás keretében, a stressz csökkentése fontos szerepet játszik az IBS kezelésében. Relaxációs technikák (pl. autogén tréning), meditáció, fizikai tevékenységek és rendszeres testmozgás, mind hozzájárulhatnak a tünetek gyakoriságának és súlyosságának csökkentéséhez. A testmozgás segít enyhíteni a depressziót és serkenti a belek összehúzódását is. A kerékpározás például több vizsgálatban is védett a tünetek súlyosbodásától és enyhítette a gázképződést. A jóga gyakorlása pedig, hatva a paraszimpatikus és szimpatikus idegrendszerre, szintén kimutathatóan csökkenti az IBS tüneteit. ¹³ Az olyan konkrét pszichológiai intervenciók, mint a pszichoedukáció és egyéb terápia típusok, mint például a kognitív viselkedésterápia és a hipnoterápia potenciálisan segíthetnek az IBS-el élőknek. Bár a bizonyítékok jelenleg még nem elég erősek ahhoz, hogy önálló, első vonalbeli kezelésként javasolják, viszont azokban az esetekben, ahol például a gyógyszeres terápia nem hoz hosszútávon megfelelő javulást, klinikai iránymutatások szerint, javasolt pszichoterápiás módszerek alkalmazása. ⁶⁶ Összességében, bár még további kutatásokra van szükség a pszichoterápiás és alternatív kezelési módok hatékonyságának megerősítésére, az eddigi eredmények szerint a pszichés tényezők kezelése és a stressz csökkentése jelentős szerepet játszhat a szindróma kezelésében és a tünetek enyhítésében.