Endometriózis - okok, tünetek, kezelés
Az endometriózis világszerte a reproduktív korú nők közel 10%-át érinti és gyakran 10 évig is eltart, mire diagnosztizálják. Ez egy komplex zavar, ami a méhnyálkahártyához hasonló szövetek méhen kívüli növekedésével jár. Okozhat krónikus fájdalmat, gyulladást, és az esetek egy részében meddőséget is. A felismerést a tünetek sokszínűsége is nehezíti. Az endometriózis okai és kialakulási folyamata nem teljesen tisztázottak. Kialakulását kötik hormonális egyensúlyzavarhoz, környezeti tényezőkhöz, életmódhoz (táplálkozás, alvás, stressz) és genetikai hajlamhoz is. Az utóbbi időben pedig, egyre inkább immun- és gyulladásos problémaként tartják számon, amit a ciklikus hormonális változások és a környezeti toxikus anyagoknak való kitettség súlyosbít. A konvencionális kezelések, mint a műtét és a hormonterápia, sokszor nem hoznak kielégítő eredményt, így az érintett nők egy része az integratív megközelítés felé fordul. Ebben a szemléletében a szakemberek a táplálkozást, táplálékkiegészítést és életmódot is megcélozva, a személy működésének egészét figyelembe véve nyújtanak támogatást. A konvencionális orvoslás lehetőségeinek ezekkel az eszközökkel való kiegészítése segíthet az életminőség javításában és a betegség fizikai és érzelmi nehézségeinek enyhítésében.
Mi az endometriózis?
Az endometriózis egy krónikus nőgyógyászati állapot, amely során a méh nyálkahártyájához hasonló szövetek nőnek a méhen kívül, leggyakrabban a petefészkeken, a petevezetékeken és a kismedence nyálkahártyáján. Ezek a szövetek ritkább esetben a kismedencei szervek területén kívül is előfordulhatnak, például a mellkasban. Ez a szövet hormonálisan érzékeny, így a menstruációs ciklus alatt leválhat, vérezhet és begyulladhat, amivel fájdalmat, hegesedést, valamint összenövéseket okoz a környező szövetekben, szervekben 1–3. Tulajdonképpen egy ösztrogénfüggő gyulladásos folyamatról beszélhetünk. 4 A diagnózis általában a tünetek és a kórtörténet alapján történik, de végleges megerősítést gyakran csak a laparoszkópos vizsgálat nyújt 3. A kezelések közé tartozik a gyógyszeres terápia, amely a hormonális egyensúly helyreállítására összpontosít; a sebészeti beavatkozások, amelyek célja az endometriózis szöveteinek eltávolítása; valamint egyéb kezelések, melyek integratív szemlélettel célozzák meg a táplálkozást és életmódot is. A megfelelő kezelési stratégia gyakran kombinálja ezeket a módszereket, így javítva a betegek életminőségét, enyhítve a szövődményeket. 2
Az endometriózis típusai
Az endometriózis a szövetek elhelyezkedésétől és a növekedésének mélységétől függően három fő típusra osztható (1. ábra). Az első típus a felszíni endometriózis, amely a hashártya felszínén vagy a zsigeri szervek külsején jelenik meg. A második típus, a mélyen infiltráló endometriózis, olyan elváltozásokat jelent, amelyek a bél, a hólyag vagy más szervek izomrétegébe is behatolnak, gyakran súlyos fájdalmat és egyéb tüneteket okozva. A harmadik típus a petefészek endometriózis, ebben az esetben nagyobb ciszták, úgynevezett endometriómák alakulnak ki a petefészkeken. Ezek a ciszták gyakran meddőséggel és a petefészek daganat fokozott kockázatával járhatnak. A három endometriózis típus mind klinikai megjelenésében, mind kezelésében különbözik. A felszíni endometriózis általában enyhébb tüneteket okoz, míg a mélyen infiltráló gyakran jár együtt jelentős fájdalommal és bélrendszeri problémákkal, amelyek következtében műtét válhat szükségessé. 5
1. ábra: Az endometriózis típusai
Az endometriózis rizikótényezői és komorbiditása
Az endometriózis kockázatát növelhetik bizonyos körülmények, mint a családi halmozódása, a 27 napnál rövidebb menstruációs ciklus, az elhúzódó (5 napnál hosszabb) vérzés, a hosszan tartó ösztrogénnek való kitettség, a gyermektelenség, az alacsony testtömegindex vagy az ázsiai származás is. 3, 5 A betegség gyakran jár együtt más nőgyógyászati kórképekkel, például petefészek cisztákkal vagy az Asherman-szindrómával (ami során a méhfal belső felén keletkező hegszövet összenövéseket okoz), illetve olyan emésztőrendszeri problémákkal, mint az IBS 6–7. Az endometriózis komorbiditása megjelenhet még olyan szisztémás problémákkal is, mint fertőzések, allergiák, autoimmun betegségek, pszichiátriai állapotok, és bizonyos daganatos betegségek, például petefészek- és emlődaganat. A lehetséges társbetegségek kialakulásának okai még nem teljesen ismeretek, de a gyulladásos citokinek, az miRNS és az őssejtek vándorlása és terjedése is szerepet játszhatnak bennük. 5
Az endometriózis tünetei
A tünetek erőssége egyénenként változó és nem feltétlenül jelzője az endometriózis kiterjedésének vagy súlyosságának. Lehetséges, hogy kis kiterjedésű endometriózis okoz súlyos tüneteket, ahogy nagyobb kiterjedésű is járhat enyhe fájdalommal vagy akár tünetmentességgel is 2–3, 6. Közismertebb tünetek:
- Kismedencei fájdalom
- Görcsök a menstruációt megelőzően
- Fájdalmas (és hosszú) menstruáció
- Erős vérzés
- Fájdalom szexuális együttlét közben vagy utána
- Teherbeesési nehézségek
Kevésbé közismert tünetek:
- Gyomor-bélrendszeri problémák, például puffadás, hányinger és hasmenés
- Fájdalmas székletürítés vagy vizelés (főleg a
- menstruáció előtt vagy alatt)
- Alsó hátfájás
- Fájdalmas ovuláció
- Fájdalmas hólyag szindróma
- Krónikus fáradtság vagy fájdalom
- Depresszió, szorongás
Hogyan diagnosztizálják az endometriózist?
Az endometriózis diagnózis felállításának a folyamata, a fájdalmak és menstruációs problémák megjelenésekor a tünetek és kórtörténet nőgyógyásszal való közös áttekintésével indul. Az orvos ezután egy fizikális kismedencei vizsgálatot végez, amely során tapintással ellenőrzi a medence területét, hogy megjelenik-e fájdalom vagy elváltozás. Ezt követően hasi és/vagy hüvelyi ultrahangot végeznek, amely képet ad a reproduktív szervekről és segíthet az endometriómák azonosításában. Elrendelhető vizsgálat még a mágneses rezonanciás képalkotás (MRI), amivel részletes információt nyerhetünk az endometriózis elhelyezkedéséről és méretéről. Bár az MRI hatékonyan képes az endometriózis elváltozásainak kimutatására, a laparoszkópia lehetőséget biztosít szöveti minták vételére és a betegség pontos állapotának meghatározására. A sebészek ekkor közvetlenül vizsgálhatják a medencei területet, ami lehetővé teszi a diagnózis megerősítését, de akár a szükséges kezelési beavatkozások végrehajtását is 3, 6. Olyan is előfordulhat, hogy az endometriózist véletlenül fedezik fel, mivel nem minden esetben jelentkeznek tünetek. Mindezen vizsgálatok mellett, a funkcionális medicina is javasol további vizsgálatokat az állapot teljesebb megértése érdekében teszteket és labor. Ezek a következő fejezetben kerülnek kifejtésre. 2
Az endometriózis kialakulása
Az evolúció során a többsejtű szervezetek kialakították a szövetképződéshez szükséges differenciálódás három alapvető elvét: (1) belső vagy külső tényezők következtében károsodott DNS-üket javítják; (2) környezetükből érkező jelek szükségesek az osztódásukhoz; (3) végletekig ragaszkodnak a genetikailag meghatározott helyükhöz. Úgy tűnik, az endometriózis nem engedelmeskedik a harmadik alapvető evolúciós szabálynak. Akár belső, akár környezeti erők vezérlik, az endometriózis sejtjei elvesztették kapcsolódásukat kijelölt helyükhöz a méhben 5. Az “elvándorlásukat” magyarázó legtöbbet vizsgált és legnépszerűbb elméletek: a retrográd menstruáció és az extrauterin eredetű őssejtek megközelítései. Azonban, egyik elmélet sem tudja megmagyarázni az endometriózis valamennyi klinikai megjelenési formáját és patológiai jellemzőjét. 5 A zavar oka és kialakulási folyamata egyelőre kevéssé ismert, a területen szerteágazó kutatások folynak. Kapcsolják a betegség kialakulását hormonális egyensúlyzavarhoz, genetikai hajlamhoz, környezeti tényezőkhöz és életmódhoz (táplálkozás, alvás, stressz) 2. Továbbá, az endometriózist egyre inkább immun- és gyulladásos problémaként tartják számon, amelyet a női ciklus hormonális változásai és a környezeti toxikus anyagoknak való kitettség súlyosbít. Az endometriózis komplex és multifaktoriális jellegének megértése alapvető fontosságú a hatékony kezelési stratégiák kidolgozásában és a betegek életminőségének javításában.
2. ábra: Az endometriózis kialakulási faktorai
Az endometriózis kialakulási faktorai:
Immunrendszer zavarai és gyulladások
Az endometriózis egy krónikus, gyulladásos nőgyógyászati betegség, amelyet a lokális gyulladás és az immunrendszer működésének zavara jellemez. A gyulladás a menstruáció alatt fellépő vérzés és szövetkárosodás következményeként értelmezhető, mivel az endometriózis szövetei nem válhatnak le és távozhatnak a szervezetből úgy, ahogyan azt normális esetben a méh területén teszik. 5 Az endometriózisos elváltozásokban és a peritoneális (hashártya) folyadékban bizonyos gyulladásos mediátorok és citokinek, prosztaglandinok, metalloproteinázok és adhéziós molekulák túltermelődése, valamint a reaktív oxigén- és nitrogénfajok képződése jellemző, ami tartós gyulladást generál 5, 8. Különböző immunsejtek is megjelennek az érintett területen. A makrofágok, T- és B-limfociták számának növekedése és funkciójának megváltozása, valamint a természetes ölősejtek (NK-sejtek) számának csökkenése jellemző. Az immunrendszer diszregulációja tehát szerepet játszik az endometriózis kialakulásában, bizonyos immunsejtek nem működnek hatékonyan a problémás sejtek eltávolításában 2, 8. Ennek egyik oka lehet a galektin-3 fehérje, amely fontos szerepet játszik az immunválasz szabályozásában. Ennek a fehérjének a szintje emelkedett az endometriózissal élők peritoneális folyadékában és gátolja az NK-sejtek működését és növeli az endometriális sejtek egymáshoz tapadását, így hozzájárulhat a hegesedés és a kötőszöveti sejtburjánzás (fibrózis) kialakulásához, valamint a krónikus gyulladás fenntartásához is. A galektin-3 ellen irányuló terápiák potenciálisan új megközelítést jelenthetnek az endometriózis kezelésében. 1 Az endometriózis leginkább egy krónikus sebhez hasonlít, amely nem gyógyul. Az NF-κB útvonal aktivációja szintén jelentős szerepet játszik a gyulladásban és a betegség kialakulásában. Az NF-κB egy nukleáris transzkripciós faktor, amely aktiválódik különböző stresszorok, például gyulladásos mediátorok vagy oxidatív stressz hatására, és számos gyulladásos gén kifejeződését szabályozza. Aktiválódása a gyulladásos mediátorok termelését serkenti. Továbbá, befolyásolhatja az ösztrogén- és progeszteronszintet. Az ösztrogén maga is serkenti az NF-κB aktiválódását, amely hozzájárulhat a hormonális egyensúly felborulásához és az endometriózis tüneteinek súlyosbodásához. 5 Ugyanakkor, a gyulladáscsökkentő citokinek és bizonyos immunszuppresszív mechanizmusok szabályozása javíthatja a gyulladásos választ. Az IL-10, például egy olyan gyulladáscsökkentő citokin, ami képes gátolni a proinflammatorikus citokinek termelését, ezzel mérsékelve a reakciókat. A gyulladáscsökkentő citokinek befolyásolják a T-sejtek működését is, különösen a reguláló T-sejteket, amik segíthetnek fenntartani az immunrendszer egyensúlyát. A PD-1/PD-L1 útvonal egy kulcsfontosságú immunszuppresszív mechanizmus, amely a T-sejtek működésének gátlásáért felelős. Aktiválódása hozzájárulhat a gyulladásos környezet fenntartásához, mivel megakadályozza az immunsejtek hatékony működését, így az útvonal gátlása egy másik ígéretes lehetőség lehet az endometriózis kezelésében. 5 Az alacsonyabb gyulladási szint elérésének és nyomon követésének érdekében speciális gyulladás markerek vizsgálata (pl. a hs-CRP szintjének mérése) segíthet a gyulladás mértékének monitorozásában, valamint a gyulladáscsökkentésre irányuló kezelések hatékonyságának értékelésében. 2
Hormonális egyensúlyzavar
Az endometriózissal élő nőknél megfigyelhető az emelkedett ösztrogénszint, amely serkenti a méhen kívüli endometriális szövet növekedését. A progeszteron, a menstruációs ciklusban fontos szerepet játszó másik hormon, gyulladáscsökkentő hatásokkal rendelkezik, azonban az endometriózisban szenvedő nőknél progeszteron rezisztencia állhat fenn. Ez azt jelenti, hogy az endometriális szövet nem reagál a progeszteron gyulladáscsökkentő hatására, lehetővé téve ezzel a kóros szövetek további növekedését. A hormonális egyensúlyhiány következtében a menstruációs ciklus szabálytalanná válhat, ami más kórképek, például meddőség kialakulásához vezethet. 2, 9 A hormonális zavar hátterében a progeszteronreceptor (PR) aktivitásának csökkenése és az ösztrogénreceptor (ER) aktivitásának növekedése áll. Az alacsony PR-aktivitás nem képes ellensúlyozni az emelkedett ösztrogénszint gyulladásos hatásait, ami hozzájárul az endometriózis fenntartásához és a kezelés kihívásaihoz. Az endometriózisban szenvedő nők esetében fokozott aromatáz-aktivitás is megfigyelhető. Az aromatáz egy enzim, amely a szteroid hormonok szintézisében játszik kulcsszerepet, hozzájárul a helyi ösztrogéntermelés növekedéséhez a kóros szövetekben és elősegíti a gyulladást. 5 Mivel az endometriális szövetek maguk is képesek ösztrogént termelni, így a konvencionális ösztrogénszint csökkentését és a progeszteron szint emelését célzó hormonális terápiák (fogamzásgátlók vagy a GnRH-agonisták) nem mindig biztosítják a kívánt hatást, és mellékhatásokkal is járhatnak (pl. csontritkulás) 1, 5, 10. A kezelés hatékonyságának növelése érdekében fontos figyelembe venni a hormonális egyensúly helyreállítását. A funkcionális medicina szemléletében a hormonok közötti egyensúly vizsgálata kulcsfontosságú. Hangsúlyozza a hormonok metabolizmusának és méregtelenítésének szerepét, valamint a krónikus stressz és a környezeti toxinok hatását az endometriózis kialakulásában. 1 A hormonális diszreguláció kezelése érdekében fontos lehet egy átfogó hormonvizsgálat, amely segítheti kezelési lehetőségek testreszabását. Ezek a tesztek különböző hormonokat és metabolitokat mérnek és értékes információt nyújthatnak a hormonális egyensúlyhiányok diagnosztizálásához. Célzott hormonkezelések és életmódbeli beavatkozások révén lehetséges a gyulladás csökkentése, a hormonháztartás kiegyensúlyozása és az általános egészségi állapot javítása. 2
Retrográd menstruáció
A szakértők egy szélesebb köre egyetért azzal, hogy a retrográd menstruáció jelentős szerepet játszhat az endometriózis kialakulási folyamataiban. Retrográd menstruáció során a menstruációs vér, amely élő endometriális sejteket tartalmaz, a petevezetékeken keresztül a kismedencei üregbe áramlik, ahelyett, hogy a méhnyakon és a hüvelyen keresztül távozna. Ezen sejtek később beágyazódnak más szervek felszínére, és az ösztrogén változásokra reagálva a menstruációs ciklus során vérezhetnek, begyulladhatnak, ami fájdalomhoz vezet. 9 Bár a retrográd menstruáció a nők többségénél előfordul, az endometriózis csak a nők egy kis százalékánál alakul ki. Ennek hátterében valószínűleg a veleszületett immunrendszer hiányos működése áll, amely nem képes hatékonyan eltávolítani a kóros sejteket a kismedencei területről 1. A hormonális egyensúlyhiányok, különösen a progeszteron rezisztencia, szintén olyan környezetet teremtenek, amely lehetővé teszi a sejtek tapadását, növekedését és szaporodását. Továbbá, a sejtes metaplázia (a hasüreg belső falát borító vékony sejtréteg átalakulása mirigyes endometriummá) vagy nyirok- és érrendszeri metasztázis (az endometrium sejteknek a nyirok- és vérereken keresztül történő elszállítása) folyamatai is hozzájárulhatnak az endometriózis megjelenéséhez 4. A retrográd menstruációs elmélet szoros összefüggésben áll még a méh kiáramlási akadályaival (pl. méhnyak szűkület, mióma), amik szintén növelhetik a kockázatot. 5 Fontos azonban, hogy a felszíni endometriózissal ellentétben, a mélyen infiltráló endometriózis a szervi struktúrák mélyebb rétegeiben fordul elő, és megjelenésére kevésbé ad magyarázatot a retrográd menstruációs elmélet. Kialakulása inkább hasonlít a rákos áttétképződés folyamatához. Jelenleg tehát nincs egyértelmű bizonyíték arra, hogy a retrográd menstruáció önmagában képes magyarázatot adni a különböző endometriózis típusok előfordulására, különösen olyan helyeken, mint a mellüreg vagy az agy. 5
A mikrobiom összetétele
A bélflóra vagy bélmikrobiom egy olyan komplex és dinamikus környezet, amely magába foglalja a baktériumokat, archeákat, gombákat és vírusokat. Ezek kulcsszerepet játszanak az egészséges emberi működésekben, beleértve a tápanyagok felszívódását, immunválaszokat és a bél áteresztőképességének befolyásolását. 11 Az endometriózissal élő nők bélmikrobiomjában eltérések figyelhetőek meg. A bélmikrobiom diszbiózisa, vagyis a bélflóra egyensúlyának felborulása hozzájárulhat az endometriózis progressziójához. Endometriózisban csökkent a mikrobiom diverzitása és a Lactobacillus baktériumok szintje is 1, 11–12. Továbbá, mind a genitális, mind a gasztrointesztinális mintákban emelkedett a potenciálisan patogén mikrobák aránya. 12 A bakteriális kontaminációs elméletek szerint, endometriózis esetén a menstruációs vér erősen szennyezett patogén Escherichia coli baktériummal 13. A baktériumhoz tulajdonított endotoxin (lipopoliszacharid, LPS) elősegítheti az endometriózis növekedését, ugyanis szabályozza a pro-inflammatorikus választ a kismedencében 14. Az E. coli mellett, további potenciálisan patogén baktériumokat is leírtak: Gardnerella, α-Streptococcus, Enterococcus, Proteobacteria, Enterobacteriaceae 15–16. A GnRHa hormonkezelés (lásd lejjebb) tovább ronthatja a mikrobiális kolonizációt ezen baktériumok fokozott megjelenésével, ami akár endometritishez (a méh endometriumának fertőzéses gyulladásához) vezethet. 13 Különösen érdekes még, hogy a bélmikrobióták befolyásolják az ösztrogén szintet is, mivel a mikrobiom része az ösztrobolom, amely képes metabolizálni az ösztrogént. Az ösztrobolom mikrobái pl. β-glükuronidázon termelnek, amely dekonjugálja (hasítja) a glükuronsavat az ösztrogén molekuláról, ezáltal növelve a keringő, szabad ösztrogén szintet, ami közvetlen hatással van az endometriózisra 11–12. Több nemzetség kódolja a β-glükuronidázon termelését, köztük a feljebb említett Escherichia nemzetség is. 16 A mikrobiom és az endometriózis kapcsolatának pontos természete még nem teljesen tisztázott, de úgy tűnik a bél és a reproduktív traktus mikrobiomjának egyensúlyzavara hozzájárulhat a betegség kialakulásához és súlyosbodásához. A mikrobák befolyásolják az ösztrogén metabolizmusát és ezáltal is hatással lehetnek az endometriózisra. Következésképpen, a probiotikumok alkalmazása és a patogén törzsek irtása ígéretes terápiás lehetőséget kínál a betegség kezelésében, a tünetek enyhítésében. Erre kiváló bizonyíték, hogy bizonyos Lactobacillus törzsek (pl. Lactobacillus gasseri) képesek csökkenteni az endometriózissal összefüggő fájdalmat 12. Az átfogó székletgenom vizsgálat lehetőséget biztosít személyre szabott kezelési tervek kidolgozására és a bélflóra célzott helyreállítására, ami segíthet enyhíteni a tüneteket és javítja az általános életminőséget is. 2, 11
Környezeti toxicitás
Az endometriózis kialakulásának hátterében számos környezeti tényező is állhat, amelyek közül a környezeti toxinok, nehézfémek, ftalátok, valamint peszticidek és ipari termékek játszanak fontos szerepet 9, 17. Ezek a vegyi anyagok endokrin diszruptorok, vagyis közvetlen hatással vannak a hormonális egyensúlyra. Az élelmiszerek csomagolása, a testápolási és kozmetikai termékek, valamint a műanyag vizes palackok gyakran tartalmazzák ezen anyagokat. 1, 9 A ftalátok és a biszfenol A (BPA) emelkedett szintje kimutatható az endometriózisban szenvedő nők vérében. A BPA szerkezetileg hasonlít az ösztrogénhez (aminek kiemelt szerep jut az endometriózis kialakulása során), azonban a szervezetnek több időbe telik a metabolizmusa és ez megzavarhatja az ösztrogén jelátviteli folyamatokat, súlyosbítva a betegség tüneteit. 1 Az ipari szerves klórozott környezetszennyező anyagok (dioxinok, szerves klórozott peszticidek, poliklórozott bifenilek) szintén összefüggésbe hozhatók a hormonális egyensúlyzavarral és a fokozott gyulladással 18. Továbbá, a légszennyezés, különösen a finom szálló por (PM2,5) és a PAH-ok (poliaromás szénhidrogének) is növelhetik az endometriózis kockázatát, mivel fokozzák a krónikus gyulladást és az oxidatív stresszt. 2 A környezeti káros expozíciók mérséklése kulcsfontosságú a reproduktív egészség védelme érdekében. Szigorú környezetvédelmi előírások, fenntartható gyakorlatok, felelős hulladékgazdálkodás és a közvélemény tudatossága szükséges a nők reproduktív egészségének megóvása érdekében. A funkcionális orvosi laboratóriumok nehézfém-tesztjei hasznos eszközök lehetnek az endometriózis ezen kockázati tényezőjének értékelésében, mivel képesek azonosítani a különböző környezeti toxinok jelenlétét a szervezetben. 2
Életmód tényezők
Az endometriózis kialakulásával összefüggésbe hozható étrendi tényezők és életmódbeli szokások fontos szerepet játszanak a betegség progressziójában és a tünetek kezelésében. Bizonyos vörös húsok, feldolgozott élelmiszerek és telített zsírok fogyasztása növelheti az endometriózis kockázatát. Ezzel szemben a gyümölcsökben, zöldségekben és omega-3 zsírsavakban gazdag étrend csökkenti a betegség kockázatát. A gyulladáscsökkentő hatású ételek beépítése a táplálkozásba segíthet a krónikus gyulladás csökkentésében 2. Mindezeken túl, az étrend befolyásolhatja az ösztrobolomot és a teljes bélmikrobiomot. Az élelmiszerekben található fitoösztrogének fogyasztása is jelentősen befolyásolja a bélmikrobiótát és az ösztrogénnel kapcsolatos betegségek kockázatát. A fitoösztrogének lehetnek ösztrogén- vagy antiösztrogén hatásúak, így védőhatásúak vagy kockázati tényezők is lehetnek daganatos, illetve egyéb krónikus betegségek kialakulásában 11. Étrendi javaslatok lejjebb, a kezelési lehetőségek között olvashatóak. Az életmódbeli tényezők, a rendszeres testmozgás és a stresszkezelés szintén jelentős hatással vannak az endometriózisra. Azoknál a nőknél, akik aktívan mozognak, alacsonyabb a betegség kialakulásának kockázata, mivel a rendszeres testmozgás csökkenti a gyulladást. Ezzel szemben, a krónikus stressz gyengíti az immunrendszert és a hormonháztartás zavaraihoz vezethet, hozzájárul az endometriózis tüneteinek súlyosbodásához, elősegítve az endometrium szöveteinek növekedését 2. Idővel a krónikus stressz és fájdalom hozzájárulhat egyfajta központi szenzibilizációhoz, amely során a központi idegrendszer megváltoztatja a fájdalom érzékelését és az érintettek a normál környezeti ingerekre is fájdalomként reagálnak, ami tovább nehezíti tünetekkel való együttélést 1. Hasonlóan a stresszhez, az alváshiány vagy az alvás minőségének romlása szintén kockázati tényező endometriózis esetén. 19 Összességében a táplálkozás és egyéb életmódbeli tényezők fontos szerepet játszanak az endometriózis kialakulásában és kezelésében, ezért az érintettek számára javasolt a megfelelő étrend és életmódbeli változtatások bevezetése a tünetek enyhítése érdekében.
Az őssejtek és progenitorsejtek működése
Az endometriózis hátterében álló őssejt-elméletek szerint az állapot a méhnyálkahártyából vagy a csontvelőből származó őssejtek tevékenységére vezethető vissza. Az endometriális őssejtek hormonális hatásokra képesek eredetüktől különböző felületeken megtapadni, behatolni és elkerülni az immunválaszt. A csontvelőből származó őssejtek, mind a mesenchymális (alapszövet, amelyből a többi kötőszövet kialakul) és a vérképző őssejtek hozzájárulnak az endometrium regenerációjához. Ezek a sejtek a menstruációs ciklus során növekedhetnek, de ha tévedésből nem az endometriumban, hanem egyéb lágyszövetekben tapadnak meg, hozzájárulhatnak az endometriózishoz. Más elméletek megkérdőjelezik azt az elképzelést, hogy az endometriózis csontvelői őssejtekből ered. A progenitor sejtek, az őssejtekhez hasonlóan képesek sok különböző testi sejtté alakulni, ám szűkebb határok között. Feltételezik, hogy az endometriumból származó keringő epithelialis (hámszöveti) progenitorsejtek valószínűbb források, mint a csontvelő sejtjei. E szerint, az endometriózis akkor kezdődik, amikor egy keringő endometriális epiteliális progenitorsejt mirigyet képez az elváltozás helyén, amely aztán különböző stromális (kötőszöveti) progenitorsejteket vonz. Ez a megközelítés új perspektívát nyújt az endometriózis kialakulásának megértésében. 5
Genetika és epigenetika
Az endometriózis genetikai és epigenetikai háttere jelentős szerepet játszik a betegség kialakulásában. (Az epigenetika írja le, hogy viselkedésünk és környezetünk miként befolyásolja a génjeink kifejeződését). Azok a nők, akiknek a családjában előfordult már endometriózis, nagyobb kockázatnak vannak kitéve.1–2 Bizonyos gének befolyásolják a szervezet ösztrogén háztartását, ami hozzájárulhat a betegség kialakulásához. Az endokrin rendszert károsító vegyi anyagoknak (pl. dioxinoknak és ftalátoknak) való magzati kitettség gyaníthatóan szintén hozzájárul a fokozott kockázathoz. 1 Daganathoz társítható gének mutációi is gyakran megtalálhatók az endometriózis különböző típusaiban (pl. KRAS). Azonban úgy tűnik, ezek mégsem járulnak jelentősen hozzá a daganatok kialakulásához, mivel ahhoz jellemzően több mutáció szükséges. Egyes mutációk azonban, mint például a KRAS mutációi, befolyásolhatják a kóros helyen lévő endometrium túlélését és a progeszteron kezeléssel szembeni ellenállásukat. 20 Bár a normális és kóros elhelyezkedésű endometriális szövetek genetikai hasonlóságot mutatnak, különböznek az epigenetikai profiljukban, különösen a DNS-metilációs mintázatukban. Ezek az eltérések befolyásolják az immunválaszban, a gyulladásban, a sejtek tapadásában és a hormonszignalizációban szerepet játszó géneket. A miRNS-ek pedig (amik a génexpressziót szabályozzák) szintén különböznek a normál és kóros elhelyezkedésű szövetek között, befolyásolva a betegség progresszióját és olyan folyamatokat, mint a sejtek túlélése, differenciálódása és vándorlása. Mindezen területek fejlődése lehetőséget teremt új terápiás megközelítések kifejlesztésére is.20 Azt is fontos szem előtt tartani, hogy a gének nem jelentenek előre elrendelt sorsot. A komplex kezelések, az étrend és az életmód segítségével képesek vagyunk csökkenteni a toxikus terhelést, támogatni a méregtelenítést és javítani állapotunkon. 1
Kezelhető az endometriózis?
Konvencionális orvoslás eszközei az endometriózis kezelésében
Az endometriózis kezelési tervének kialakítása során az egészségügyi szolgáltatók több tényezőt vesznek figyelembe: a betegség súlyosságát, a páciens jövőbeli gyermekvállalási szándékát, az életkorát és a tünetek, különösen a fájdalom intenzitását 3. A konvencionális kezelési stratégiák általában a fájdalom csökkentésére és a termékenységi problémák javítására összpontosítanak, amik gyógyszeres és műtéti módszereket is magukba foglalnak. Műtét után sokan a tünetek enyhülését tapasztalják, azonban sok esetben ez csak átmeneti és néhány éven belül a tünetek visszatérhetnek. A különböző hormonterápiák pedig kellemetlen mellékhatásokkal járhatnak.
Az endometriózis tünetei esetenként maguktól is csökkenhetnek, különösen a menopauza után, illetve terhesség és szoptatás ideje alatt. A legtöbb páciensnek azonban folyamatos kezelésre van szüksége a tünetek kontrollálása és a betegség menedzselése érdekében 1, 21. Javasolt minél korábban elkezdeni a különböző kezelések kombinálását a legjobb eredmény elérése érdekében. 3
Fájdalomcsillapítók használata
Az endometriózis kezelésében a fájdalom csillapítása kulcsfontosságú, amelyhez az egészségügyi szakemberek gyakran javasolnak recept nélkül kapható fájdalomcsillapítókat, nem szteroid gyulladáscsökkentőket. Ezek a gyógyszerek hatékonyan enyhítik a fájdalommal járó görcsöket, de csak a tüneti kezelésre alkalmasak. 3, 6
Hormonterápiák
A farmakológiai kezelés célja a fájdalom csökkentése mellett, a betegség progressziójának megakadályozása, valamint a termékenység helyreállítása, így a terápiás lehetőségek magukban foglalják a hormonális gyógyszerek is. A hormonális kezelések közé tartoznak a kombinált fogamzásgátlók, melyek szabályozzák az endometriózist serkentő hormonokat, és enyhítik a menstruációs fájdalmat. Ezek lehetnek tabletták, injekciók, tapaszok vagy hüvelygyűrűk, amelyek használatával sokaknak könnyebb és rövidebb a menstruációjuk. Legalább egy év megszakítási nélküli használatuk szükséges a tünetenyhítő hatás kialakulásához. Egy másik lehetőség, a gonadotropin felszabadító hormon (GnRH) agonisták, melyek blokkolják a menstruációs ciklust, így csökkentve az ösztrogénszintet, ami az endometriózis szövet zsugorodásához vezet. Tulajdonképpen mesterségesen idéznek elő menopauzát, majd alacsony dózisú ösztrogén vagy progesztin visszapótlásával enyhíthetők az olyan kellemetlen mellékhatások, mint a hőhullámok, súlygyarapodás, hüvelyszárazság vagy csontritkulás. A progesztin a progeszteron laboratóriumban előállított változata, amely szerepet játszik a menstruációs ciklusban és a terhességben. Általa leállítható mind a menstruációs ciklus, mind az endometriózis szövetének növekedése. A progesztin terápiák közé tartoznak méhbe helyezett apró eszközök, fogamzásgátló injekciók vagy a csak progesztint tartalmazó fogamzásgátló tabletták. Végül érdemes megemlíteni, hogy az aromatáz gátlók egy csoportja is csökkenti az ösztrogén mennyiségét a szervezetben és általában progesztinnel vagy kombinált fogamzásgátló tablettával együtt alkalmazzák. 3, 6 Összességében a hormonterápiák végleges megoldást nem nyújtanak, mivel a tünetek a kezelés leállítása után visszatérhetnek. Mindegyik gyógyszer esetében fontos megjegyezni, hogy nem ajánlott sem a terhesség alatti használatuk, sem ha teherbe kíván esni. A hormonkezelések lehetséges mellékhatásait pedig fontos szem előtt tartani és igyekezni csökkenteni. 1, 3
Termékenységi kezelések
A termékenységi problémákkal küzdő endometriózisos nők számára általában reproduktív endokrinológusok javasolnak különféle kezeléseket. Ezek lehetnek olyan gyógyszerek, amik segítik a petefészkeket abban, hogy több petesejtet termeljenek, továbbá magában foglalhatja az in vitro, azaz mesterséges megtermékenyítés folyamatát is. 6 A konzervatív sebészet, amely eltávolítja az endometriózis szövetét anélkül, hogy a méh vagy a petefészkek károsodnának, szintén növelheti a teherbeesés esélyeit és segíthet a fájdalom csökkentésében is. A laparoszkópos műtéti technikák, amelyek kis vágásokkal történnek, lehetővé teszik az endometriózis szövetének eltávolítását, a műtét után pedig hormonkezelésekkel igyekeznek javítani a teherbeesés esélyét.6 A robotasszisztált laparoszkópia különösen hasznos a mélyen infiltráló endometriózis eltávolítására, de gasztrointesztinális, húgyúti vagy szexuális traktusokat érintő szövődményekhez vezethet 22. Előfordulhat továbbá, hogy idővel (akár többször is) meg kell ismételni a beavatkozást, ami idegkárosodással járhat és felerősítheti a fájdalomérzékenységet. 1
A méh és a petefészkek eltávolítása
A radikálisabb műtéti megoldások, mint a méh- vagy a petefészek eltávolítás, az utolsó lehetőségek közé tartoznak, amelyeket általában olyan esetekben javasolnak, ahol más kezelések nem használnak. A műtét gyakori indikációi közé tartozik a kismedencei fájdalom, a meddőség és az endometriális petefészekciszták 22. Fontos azonban, hogy ezek a beavatkozások korai menopauzát okoznak, mely hosszú távon súlyos következményekkel járhat, mint a szív- és érrendszeri, valamint bizonyos anyagcsere betegségek kialakulásának fokozott kockázata. 6 Az endometriózis konvencionális orvosi kezelésének kulcsa, hogy a páciens olyan orvossal dolgozzon együtt, akiben megbízik vagy kérjen akár másodvéleményt is, hogy teljes mértékben megérthesse a kezelési lehetőségeket és azok hatásait, mellékhatásait. 6
A funkcionális medicina eszközei az endometriózis kezelésében
Az endometriózisra a fokozott gyulladás, az emelkedett ösztrogénaktivitás és az immunrendszer működésének zavara jellemző. A funkcionális gyógyászati megközelítés jó kiegészítés lehet a konvencionális orvoslás eszközeinek és lehetőséget ad arra hogy a problémát komplexitásában kezeljük. Célzott étrendi és életmódbeli beavatkozások segítségével csökkenthetjük a gyulladást és támogathatjuk az egészséges ösztrogén-anyagcserét, ami pozitívan befolyásolja a tüneteket 23. A 3. ábrán látható javaslataink lejjebb részletes kifejtésre kerülnek.
3. ábra: funkcionális megközelítés az endometriózis kezelésében
Táplálkozás és táplálékkiegészítés endometriózis esetén
Hasznos élelmiszerek és diéták A gyulladáscsökkentő étrend alapvető szerepet játszik az endometriózis kezelésében. Az endometriózis tüneteinek enyhítése érdekében fontos, hogy kiiktassuk a gyulladáskeltő, ultrafeldolgozott élelmiszereket, és helyettük friss, teljes értékű élelmiszereket válasszunk. Ez segíti az áteresztővé vált bélrendszer helyreállítását, a mikrobiom egyensúlyának megőrzését vagy kialakítását és a gyulladás csökkentését. 1 A gyulladás csökkentését elősegítő élelmiszerek például a gyümölcsök, zöldségek és az egészséges omega-3 zsírsavakban gazdag ételek, mint a halak, tojás, diófélék és magvak (pl. lenmag) 23. A friss zöldségek és gyümölcsök, nemcsak a gyulladást csökkentik, hanem a bennük lévő rostok támogatják a bél tranzitidőt is, amely kulcsszerepet játszik a méregtelenítés folyamatában 1. Segíthet, ha észben tartjuk, hogy a sötétzöld zöldségekben található karotinoidok és flavonoidok (pl. kelkáposzta, spenót, pak choy, vízitorma, brokkoli, mángold) gyulladáscsökkentő hatással bírnak. Ugyanígy, a narancssárga és sárga zöldségekben és gyümölcsökben lévő béta-karotin (pl. sárgarépában, paprikában és mangóban) fogyasztása is előnyös. Az ananászban megtalálható bromelain gyulladáscsökkentő enzim is említésre érdemes 23. Jó ötlet egy mediterrán étrendbe beépíteni mindezeket, amely nemcsak a tünetek csillapításban, hanem az életminőség javításában is segíthet 2, 24. A diétában helyet kaphatnak még a csontleves, a kollagén és az erjesztett ételek is, amik segíthetnek a bélhám egészségének megőrzésében. 1 Az egészséges hormonháztartás fenntartása szintén elengedhetetlen, mivel a magas ösztrogénszint súlyosbíthatja az endometriózis tüneteit. A máj és a bélműködés optimalizálása hozzájárul a felesleges ösztrogén hatékony kiürítéséhez a szervezetből. A magas rosttartalmú ételek, mint a keresztesvirágú zöldségek (pl. brokkoli, kelbimbó, káposzta), céklák, vízitorma és articsóka, segítik az ösztrogén anyagcseréjét. A keresztesvirágú zöldségekben található indol-3-karbinol ugyanis fontos szerepet játszik a felesleges ösztrogén megkötésében, így segítve biztonságos kiürülését 1. Ezen kívül, a fitoösztrogének, amelyek bizonyos növényekben, például a lenmagban, almában és csicseriborsóban találhatók, antiösztrogén hatással bírhatnak, segítve az ösztrogén egyensúlyának kialakítását. A szója hatása e tekintetben viszont továbbra is vitatott. 23 Az is fontos, hogy az étrend alacsony glikémiás terhelésű ételekből álljon, mivel a magas inzulinszint fokozhatja a gyulladást. Az egészséges fehérje- és zsírfogyasztás, mint például a fent említett olajos halak, tojás és lenmag, hozzájárul a vércukorszint szabályozásához is. Ezek az élelmiszerek D-vitaminban is gazdagok, így segíthetnek az immuntolerancia javításában, ami szintén központi elem az endometriózis kiváltó okainak kezelésében. 23 Végezetül, érdemes megjegyezni, hogy a biotermesztésből származó és a legelőn nevelt állatok és vadak húsa általában magasabb koncentrációban tartalmaz omega-3 zsírsavakat, mint a zárt térben tenyésztetteké. A biotermesztésből származó egyéb termékek választása csökkenti továbbá a xenoösztrogéneknek való kitettséget is. 23 Kerülendő élelmiszerek A gyulladáskeltő élelmiszerek fogyasztásának csökkentése legalább olyan fontos, mint a megfelelő tápanyagok bevitele. Ez is nagyban hozzájárulhat az egészséges bélmikrobiom támogatásához és a gyulladás csökkentéséhez az egész szervezetben. 2 A gyulladáskeltő élelmiszerek, amelyeket kerülni vagy csökkenteni szükséges: a magas cukor- és transz- vagy omega-6 zsírsavtartalmú élelmiszerek. Ilyenek a feldolgozott élelmiszerek, a finomított szénhidrátok (pl. tésztafélék, sütemények, kekszek), az olajban sült ételek, a nagyipari tenyésztett állatok húsa, a koffein és az alkohol. 1–2, 23 Ezen kívül, érdemes lehet megpróbálni egy-egy eliminációs diétát, amely során átmenetileg kizárunk bizonyos élelmiszereket az étrendből az ételallergiák és -érzékenységek felderítése végett. A tejtermékek és a glutén kiiktatását célszerű fontolóra venni endometriózisban, mivel ezek az összetevők súlyosbíthatják a gyulladást és az immunrendszer működési zavarát. 1–2, 23 Étrendkiegészítés Az endometriózis tüneteinek enyhítésére számos bizonyítékokon alapuló étrendkiegészítő és gyógynövény áll rendelkezésre. A táplálékkiegészítők a gyulladás mérséklésével és a szöveti károsodások helyreállításával egészíthetik ki az endometriózis kezelését. 2 Gyógyhatású, gyulladáscsökkentő növények és hatóanyagok endometriózisban:
- Gyömbér
- Fahéj
- Szegfűszeg
- Zöld tea
- Kurkuma (hatóanyag: kurkumin)
- Rozmaring (hatóanyag: carsanol)
- Chilipaprika (hatóanyag: kapszaicin)
- Áfonya, vörösáfonya, szőlő, egyéb bogyós gyümölcsök (hatóanyagok: resveratrol, pterostilbene)
- Tömjénfa (hatóanyag: boswellia). 1
- Fenyőkéreg-kivonat (hatóanyag: piknogenol) - azok a nők, akik 48 héten keresztül napi 60 mg francia tengeri fenyőkéreg-kivonatot szedtek, az endometriózis tüneteinek lassú, de folyamatos csökkenését tapasztalták 23.
- A barátcserje is évezredek óta alkalmazott gyógynövény, amely segíthet a menstruációs ciklus és a hormonális egyensúly szabályozásában 2.
- A kvercetin nevű immunerősítő flavonoidot fontos még kiemelni (természetesen megtalálható almában, bogyós gyümölcsökben és zöldségekben, a brokkoliban, a karfiolban, a káposztában, a kelbimbóban, az olívaolajban, a kapribogyóban és a hagymában) 1, 23.
- A módosított citruspektin (MCP) egy olyan élelmi rost, amelyet a citrusfélék pépjéből állítanak elő és képes blokkolni a galektin-3 molekula aktivitását, amely a hegesedést és az adhéziót okozza. Továbbá, gyengéd kelátorként is működik, így képes megkötni a nehézfémeket és más toxinokat, valamint prebiotikumként is támogathatja jótékony bélmikrobák növekedését.
- Fontos a máj támogatására szolgáló kiegészítők beépítése. A máriatövis hagyományosan a májműködés támogatására használatos, védőhatással a nehézfémek által okozott májkárosodással szemben. A máj méregtelenítését elősegítő további kiegészítők közé tartozik az antioxidáns N-acetil-cisztein (NAC), ami segít megelőzni a gyulladás által okozott szövetkárosodást, valamint az alfa-liponsav (ALA) és a glutation. Egy kutatás szerint a NAC három hónapos alkalmazása jelentősen csökkentette a ciszták méretét és a fájdalmat az endometriózisban szenvedő nőknél 1–2.
- Végül, a probiotikumok és prebiotikumok is felhasználhatók az egészséges bélmikrobiom támogatására. A probiotikumok olyan élő baktériumok, amelyek lenyelve segíthetnek helyreállítani a bélben lévő baktériumok egyensúlyát. A prebiotikumok viszont olyan élelmi rostok, amelyek a bélben lévő jótékony baktériumokat táplálják, segítve azok gyarapodását.
| Táplálékkiegészítő | Hatások | Forrásai |
|---|---|---|
| D-vitamin | Gyulladáscsökkentő, immunmoduláló, megfelelő szintje segíthet az endometriális szövetek túlélésének és növekedésének kontrollálásában, szabályozza a hormonális egyensúlyt és pótlása csökkentheti az endometriózis által okozott fájdalmat, javíthatja az életminőséget. | Napfény, zsírosabb halak, tojássárgája, máj, néhány gomba. |
| A-vitamin | Az emésztőrendszer, a reproduktív szervek és a medence nyálkahártyájának egészsége szempontjából fontos, segíti a hatékony ösztrogén anyagcserét. A béta-karotin az A-vitamin előanyaga. D- és K-vitamin is kell működéséhez. | Narancssárga és sárga zöldségek és gyümölcsök, valamint a sötétzöld leveles zöldségek, tojás, máj. |
| C-vitamin | Fokozza a sejtek immunitását és támogatja a nyálkahártya barrier funkcióját, így fontos a szövetek egészséges működéséhez mind a bélben, mind a kismedencei régióban. | Világos színű friss zöldségek és gyümölcsök, valamint a sötétzöld leveles zöldségek. |
| E-vitamin | Az endometriózisban szenvedő nőknél alacsonyabb ennek az antioxidánsnak a szintje, ami hozzájárulhat a fokozott gyulladáshoz és az endometriális szövet túlzott növekedéséhez. | Diófélék és magvak, különösen a napraforgómag, a fenyőmag, a mandula és a mogyoró, valamint az avokádó, a spenót és az olívaolaj. |
| B-vitaminok | Amellett, hogy támogatják az esszenciális zsírsavak átalakulását jótékony, gyulladáscsökkentő formájukba, a B-vitaminok a májban a hatékony ösztrogén anyagcseréhez is elengedhetetlenek. Különösen a B6 vitaminok csökkentik a menstruációs fájdalom intenzitását és időtartamát. | Hús- és halfélék, belsőségek, tojás, hüvelyesek, bab, vöröslencse, kelbimbó, spenót, fejessaláta, cékla, retek, lenmag és a napraforgómag. |
| Esszenciális zsírsavak | Nélkülözhetetlenek az egészséges hormonműködéshez. Fontos azonban, hogy az omega-3 és az omega-6 megfelelő egyensúlyban legyen (kb. 1:1 - 1:4 arányban). Cink és a B6-vitamin ásványi anyagokra is szükség van az anyagcseréjükhöz és a jótékony hatású prosztaglandinokká történő átalakulásukhoz. Ezek gyulladáscsökkentő hormonhatással bíró lipidmolekulák a szervezetben. | Az olajos halak, mint például a szardínia, a lazac, a makréla, a hering és a pisztráng. |
| Magnézium | Támogatja a máj méregtelenítését, elősegítve a felesleges ösztrogén kiürülését és az immunfunkciókat. | Brazil dió, tojás, napraforgómag, máj, hal és chia mag. |
| Jód | Gyulladáscsökkentő hatás, a hormonális egyensúly támogatása (ösztrogéndominancia csökkentése) és az immunrendszer támogatása. | Tengeri moszatok és algák, halak és tengeri élőlények, tojás, jódozott só. |
- Táblázat: Fontos vitaminok és tápanyagok az endometriózissal élő nőknek 23
Összességében, az endometriózis kezelésében a megfelelő étrend és táplálékkiegészítők alkalmazása ígéretes megoldásokat kínálhat, különösen szakember irányításával. Az étrendi beavatkozások és a táplálékkiegészítők kombinációja segíthet a női hormonális egyensúly helyreállításában. Számos étrendi beavatkozás, például vitaminpótlások (D, A, C, E), omega-3 zsírsavak, kurkuma, valamint különböző diéták, mint a mediterrán vagy alacsony FODMAP-értékű étrend, pozitív hatással lehet a betegség tüneteire. 4
Környezeti toxicitás minimalizálása endometriózisban
A xenoösztrogének olyan vegyi anyagok, amelyek “utánozzák” a természetes ösztrogén hatását, így beavatkozhatnak a hormonális egyensúlyba és hozzájárulhatnak az ösztrogéndominancia kialakulásához. Műanyagokban található a legtöbb xenoösztrogén. Javasolt a puha műanyag fóliába csomagolt valamint a műanyag dobozban tárolt ételek kerülése. A műanyag dobozban vagy csomagolásban történő mikrós melegítés szintén kerülendő, mivel így több ilyen típusú vegyület oldódik ki az ételbe 1. A konzervdobozokat általában olyan műanyag bevonattal látják el, amely BPA-t tartalmaz (szintén egy xenoösztrogén), ami negatívan befolyásolhatja a női reproduktív egészséget. Hasonlóan, a műanyagokban található ftalátok is hozzájárulhatnak a hormonális zavarokhoz. Javasolt tehát helyettük üvegedények és üvegpalackok használata. Egy vízszűrő felszerelése is hozzájárulhat egészségéhez az otthonában, egy újrafelhasználható rozsdamentes acél vagy BPA-mentes vizes palackkal kiegészítve, amit bárhová magával vihet 23. Megjelenhetnek még ezek a káros anyagok bizonyos ragasztókban is, amiket akár bútorokhoz vagy szőnyegpadlókhoz használnak, így ilyen szempontból is érdemes figyelni közvetlen környezetünkre.
Az élelmiszerek forrása szintén kulcsfontosságú, mivel a kereskedelmi húsok és tejtermékek gyakran tartalmaznak növekedési hormonokat, amelyek szintén zavarhatják a hormonháztartást. Ajánlott a fűvel táplált, szabadtartású és bio állati termékek választása, amikor csak lehetséges. Továbbá, bizonyos növényvédők, a peszticidek és rovarirtók is befolyásolhatják a hormonális egyensúlyt, ezért a lehetőségekhez mérten érdemes bio növényeket fogyasztani. A legjobb döntések meghozatalához fontos, hogy tájékozódjunk a leggyakrabban szennyezett élelmiszerekről és aszerint tervezzük meg bevásárlásainkat. 23
Végül, a természetes összetevőkből készült bőrápolási termékek választása is fontos. A samponokban, szappanokban, mosó- és tisztítószerekben, valamint egyéb piperecikkekben megtalálható xenoösztrogének, köztük a parabének és a fenoxietanok, olyan kémiai vegyületek, amik a bőrön keresztül felszívódhatnak. Ezek aztán közvetlenül a szövetekbe jutnak anélkül, hogy a máj méregtelenítéssel védekezhetne ellenük. 23
Mozgással az endometriózis ellen
A testmozgás támogatja az immunrendszer működését, amely döntő szerepet játszik az endometriózis kialakulásában és progressziójában. Segíthet továbbá a hormonszintek szabályozásában. A krónikus fájdalom szempontjából a fizikai aktivitásnak alvásjavító, stresszcsökkentő és általános gyulladáscsökkentő hatása is lehet, amelyek mind fontosak az optimális fájdalomkezelés szempontjából. 4
A kérdés, hogy valóban kimutatható tudományosan a testmozgás pozitív hatása endometriózis fennállásakor? Két szisztematikus irodalom áttekintés is foglalkozott a testmozgás és az endometriózis kapcsolatával, de a kutatások ellentmondásos eredményekkel zárultak. Míg néhány tanulmány sikeresen kimutatta védő hatását, mások nem találtak szignifikáns kapcsolatot a fájdalom csökkenése és a testmozgás között 4. Az eddigi eredmények arra utalnak, hogy további kutatásokra van szükség hatékony testmozgási programok kidolgozása érdekében.
Fontos figyelembe venni továbbá, hogy a túlzott vagy helytelen testmozgás a hormonális egyensúlyt fel is boríthatja, ezért a megfelelő mennyiség és intenzitás megtalálása kulcsfontosságú 25. A kíméletesebb mozgásformák, mint például a jóga, a pilates, a séta és a tai chi segíthetnek csökkenteni a gyulladást, valamint elősegíthetik az endorfinok, a szervezet természetes fájdalomcsillapító hormonjainak felszabadulását. A testmozgás serkenti még a nyirokmirigyeket, amik segítenek a szervezetnek kiüríteni a felesleges ösztrogént. Az aerob tevékenységek fokozhatják a szerotoninszintet is és az általánosan jobb közérzetet, de a túlzó testmozgás bizonyos esetekben akadályt is jelenthet 22. Azokon a napokon, amikor energikusabbnak érzi magát, érdemes rövid, nagyobb intenzitású edzéseket választani (pl. HIIT – High-Intensity Interval Training) edzéseket választani, egy hosszan megterhelő futás vagy kardiózás helyett. A túlzott és hosszan tartó testmozgás fokozhatja a gyulladást és a kortizoltermelést, ami a hormonok működésében is zavarokat okozhat. 23
Az alvás javításának szerepe endometriózisban
Endometriózisos nők alvásminősége jelentősen rosszabb, mint a betegség nélkül élőké. Ez összefügghet a kismedencei fájdalommal és a fájdalmas hólyagszindrómával, mely negatív hatással van az életminőségre és a hangulatra. A nagytomporon és a hasi részen mért nyomási fájdalomküszöb is alacsonyabb az endometriózisos nőknél, ami az alvásminőséggel gyakran összefüggő emelkedett központi érzékenységre utal. 4
Már kis mértékű alváshiány is (rendszeresen kevesebb mint 7-8 óra egy éjszaka) növelheti a stresszt és csökkentheti a fájdalomküszöböt, ami még nagyobb kihívássá teszi az endometriózis tüneteivel való együttélést. Ez további alvásromlást generálva indíthat krónikussá váló ördögi kört. 23
A megfelelő alvás elősegítése érdekében fontos a rendszeres lefekvési és felkelési idő betartása, a digitális eszközök használatának korlátozása lefekvés előtt, valamint relaxáló tevékenységek, mint a fürdő vagy a gyógynövény tea fogyasztása. Ezek a módszerek segíthetnek a hormonális egyensúly helyreállításában és a pihentető alvás elérésében. 23
Stressz menedzsment az endometriózis ellen
Az endometriózis egy olyan fizikális és lelki fájdalmakkal járó állapot, ami krónikus stresszel együtt jelentkezik, így a stresszkezelésnek kulcsfontosságú szerep jut. A krónikus stressz csökkenti a szervezet immunválaszát (a természetes ölősejtek reakcióját), ami hozzájárulhat az endometriális elváltozások súlyosbodásához. E mellett, a stressz hormonális diszregulációt is okozhat, amely negatívan befolyásolja az ösztrogén és progeszteron szintet, elősegítve ezzel a betegség tüneteinek fokozódását. Állatokon végzett kutatások megerősítik, hogy a stressz növeli az endometriális elváltozások méretét, így elengedhetetlen a szintjének csökkentése a tünetek kontrollálása érdekében. 1
Hatékony stresszkezelési módszerek közé tartoznak légzőgyakorlatok, a mindfulness meditáció, valamint az irányított imagináció, amelyek segítenek csillapítani a szervezet stresszreakcióit, így csökkentve a gyulladást és a fájdalmat. Az elme-test terápiás módszerek, például a kognitív viselkedésterápia vagy a biofeedback, szintén ígéretesek endometriózissal küzdőknek. 1, 23–24
A stresszcsökkentés olyan egyszerű örömök formájában is megvalósulhat, mint például egy jó baráttal való találkozás, egy séta a parkban, egy kedvenc album meghallgatása vagy fél óra egy jó könyv társaságában. 23
Egyéb terápiák endometriózis fennállásakor
Az egyéb alternatív, kiegészítő terápiák széles spektrumot ölelnek fel az endometriózis fájdalom menedzsmentjének vonatkozásában. Az akupunktúra ígéretes a kismedencei fájdalom kezelésében. A Harvard Medical School által végzett kutatás során, a résztvevők 62%-os fájdalomcsökkenést tapasztaltak egy négyhetes akupunktúrás kezelés után 23. Továbbá, ide sorolhatjuk a kiropraktikus kezeléseket, amelyek a gerinc és a lágyrészekre összpontosítanak. A manuális terápiák, mint például a masszázs és a medencefenék fizioterápiája, szintén hasznosak lehetnek a stressz csökkentésében, a keringés javításában és a kismedencei fájdalom enyhítésében. Végül, az elektrofizikai kezelések, mint a transzkután elektromos idegstimuláció (TENS) és az elektromos neuromuszkuláris stimuláció (NMES) kombinálása más terápiákkal, szintén javíthatja a fájdalomkezelés hatékonyságát. Ezek a kiegészítő módszerek, a fájdalom enyhítése mellett, lehetőséget kínálnak az endometriózisban szenvedő nők számára a mindennapi életminőségük javítására. 2, 24
Az endometriózis minden nő esetében egyedi megjelenést mutathat, mivel komplex összefüggésben áll számos szervrendszerrel. A végső cél az endometriózis kezelésében mindig az adott nő élethelyzetétől, céljaitól és a betegség életminőségre gyakorolt hatásától függ. A funkcionális orvoslás eszközei figyelembe veszik a páciens egyéni biokémiáját, egészségi állapotát és életmódját is, melyeknek köszönhetően személyre szabott terápiás javaslatokkal segíti a női hormonális egyensúly helyreállítását és a fájdalmat okozó gyulladás csökkentését.
A tünetei mögötti okokat keresi?
A funkcionális megközelítés segít megérteni, mi áll a panaszok hátterében — és személyre szabott tervet ad ahhoz, hogy újra jól érezze magát.
Konzultáció foglalásaTetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre →
Források
29 forrásokForrások
[1] ‘A Functional-Medicine Approach to Endometriosis’, Experience Life, Sep. 21, 2023https://experiencelife.lifetime.life/article/a-functional-medicine-approach-to-endometriosis/
[2] H. Yoshimura, ‘Functional Medicine Approaches to Endometriosis: Managing Pain and Improving Quality of Life’, Rupa Health, Mar. 16, 2023https://www.rupahealth.com/post/integrative-approaches-to-endometriosis
[3] ‘What Is Endometriosis?’, Cleveland Clinichttps://my.clevelandclinic.org/health/diseases/10857-endometriosis
[4] ‘Endometriosis: Root Causes & Lifestyle Interventions’, The Institute for Functional Medicinehttps://www.ifm.org/news-insights/endometriosis-root-causes-lifestyle-interventions/
[5] Y. Wang, K. Nicholes, and I.-M. Shih, ‘The Origin and Pathogenesis of Endometriosis’, Annu. Rev. Pathol. Mech. Dis., vol. 15, no. Volume 15, 2020, pp. 71–95, Jan. 2020, DOI:https://doi.org/10.1146/annurev-pathmechdis-012419-032654
[6] ‘Endometriosis - Symptoms and causes’, Mayo Clinichttps://www.mayoclinic.org/diseases-conditions/endometriosis/symptoms-causes/syc-20354656
[7] ‘Asherman-szindróma’, Jun. 28, 2023https://egeszsegvonal.gov.hu/a-a/934-asherman-szindroma.html
[8] V. V. Chopyak, H. Koval, A. Havrylyuk, K. Lishchuk-Yakymovych, H. Potomkina, and M. K. Kurpisz, ‘Immunopathogenesis of endometriosis – a novel look at an old problem’, Cent. Eur. J. Immunol., vol. 47, no. 1, pp. 109–116, 2022, DOI:https://doi.org/10.5114/ceji.2022.113830
[9] J. Christie, ‘5 Common Root Causes Of Endometriosis And How To Treat Them’, Rupa Health, Apr. 07, 2022https://www.rupahealth.com/post/a-functional-medicine-approach-to-endometriosis
[10] S. Vannuccini, S. Clemenza, M. Rossi, and F. Petraglia, ‘Hormonal treatments for endometriosis: The endocrine background’, Rev. Endocr. Metab. Disord., vol. 23, no. 3, pp. 333–355, Jun. 2022, DOI:https://doi.org/10.1007/s11154-021-09666-w
[11] C. Kresser, ‘The Gut–Hormone Connection: How Gut Microbes Influence Estrogen Levels’, Kresser Institute, Nov. 15, 2017https://kresserinstitute.com/gut-hormone-connection-gut-microbes-influence-estrogen-levels/
[12] Z. Kovács, L. Glover, F. Reidy, J. MacSharry, and R. Saldova, ‘Novel diagnostic options for endometriosis – Based on the glycome and microbiome’, J. Adv. Res., vol. 33, pp. 167–181, Nov. 2021, DOI:https://doi.org/10.1016/j.jare.2021.01.015
[13] K. N. Khan et al., ‘Bacterial contamination hypothesis: a new concept in endometriosis’, Reprod. Med. Biol., vol. 17, no. 2, pp. 125–133, 2018, DOI:https://doi.org/10.1002/rmb2.12083
[14] K. N. Khan et al., ‘Escherichia coli contamination of menstrual blood and effect of bacterial endotoxin on endometriosis’, Fertil. Steril., vol. 94, no. 7, pp. 2860-2863.e3, Dec. 2010, DOI:https://doi.org/10.1016/j.fertnstert.2010.04.053
[15] K. N. Khan, A. Fujishita, M. Kitajima, K. Hiraki, M. Nakashima, and H. Masuzaki, ‘Intra-uterine microbial colonization and occurrence of endometritis in women with endometriosis†’, Hum. Reprod., vol. 29, no. 11, pp. 2446–2456, Nov. 2014, DOI:https://doi.org/10.1093/humrep/deu222
[16] M. Leonardi, C. Hicks, F. El-Assaad, E. El-Omar, and G. Condous, ‘Endometriosis and the microbiome: a systematic review’, BJOG Int. J. Obstet. Gynaecol., vol. 127, no. 2, pp. 239–249, 2020, DOI:https://doi.org/10.1111/1471-0528.15916
[17] L. Interdonato, R. Siracusa, R. Fusco, S. Cuzzocrea, and R. Di Paola, ‘Endocrine Disruptor Compounds in Environment: Focus on Women’s Reproductive Health and Endometriosis’, Int. J. Mol. Sci., vol. 24, no. 6, Art. no. 6, Jan. 2023, DOI:https://doi.org/10.3390/ijms24065682
[18] D. Sirohi, R. A. Ramadhani, and L. D. Knibbs, ‘Environmental exposures to endocrine disrupting chemicals (EDCs) and their role in endometriosis: a systematic literature review’, Rev. Environ. Health, vol. 36, no. 1, pp. 101–115, Mar. 2021, DOI:https://doi.org/10.1515/reveh-2020-0046
[19] S. Youseflu, S. Jahanian Sadatmahalleh, G. Roshanzadeh, A. Mottaghi, A. Kazemnejad, and A. Moini, ‘Effects of endometriosis on sleep quality of women: does life style factor make a difference?’, BMC Womens Health, vol. 20, no. 1, p. 168, Aug. 2020, DOI:https://doi.org/10.1186/s12905-020-01036-z
[20] B. Borghese, K. t. Zondervan, M. s. Abrao, C. Chapron, and D. Vaiman, ‘Recent insights on the genetics and epigenetics of endometriosis’, Clin. Genet., vol. 91, no. 2, pp. 254–264, 2017, DOI:https://doi.org/10.1111/cge.12897
[21] N. Bakalar, ‘Breast-Feeding May Lower Risk of Endometriosis’, The New York Times, Aug. 30, 2017https://healthynewbornnetwork.org/news-item/2017/breast-feeding-may-lower-risk-endometriosis/
[22] B. Smolarz, K. Szyłło, and H. Romanowicz, ‘Endometriosis: Epidemiology, Classification, Pathogenesis, Treatment and Genetics (Review of Literature)’, Int. J. Mol. Sci., vol. 22, no. 19, Art. no. 19, Jan. 2021, DOI:https://doi.org/10.3390/ijms221910554
[23] F. Grant, ‘A Functional Medicine approach to Endometriosis’, Steve Grant Health, Mar. 01, 2018https://www.stevegranthealth.com/articles-posts/functional-medicine-approach-to-endometriosis/
[24] A. Mazur-Bialy, S. Tim, A. Pępek, K. Skotniczna, and G. Naprawa, ‘Holistic Approaches in Endometriosis - as an Effective Method of Supporting Traditional Treatment: A Systematic Search and Narrative Review’, Reprod. Sci., vol. 31, no. 11, pp. 3257–3274, Nov. 2024, DOI:https://doi.org/10.1007/s43032-024-01660-2
[25] C. K. M.S, ‘What Causes Hormone Imbalance? | Revolution Health Radio’, Chris Kresser, Jul. 16, 2015https://chriskresser.com/what-causes-hormone-imbalance/
